átléptük a szülészet feliratú ajtó küszöbét... Na oda mentem a „beteg” felvételi ajtóhoz bedugtam a fejem – jó estét szerintem szülni jöttem, de mivel még nem voltam terhes és nem szültem így fogalmam sincs mi van lehet csak bepisiltem és egy órája megállás nélkül bepisilek.

Villogott az ajtó felett SZÜLÉSZET SZÜLÉSZET SZÜLÉSZET ! Nagy levegő, magzatvíztől tucsogó tena giga betétben szépen benyitottam az ajtón – Tibi jött velem anyukám kívül maradt – majd Tibi kimegy hozzá tájékoztatni, hogy mi a harci helyzet. Voltunk kb egy hónapja ilyen kórház látogatáson, ahol mindent megmutattak, hova kell beszólni ha szülni érkezik az ember milyen szülő szobák vannak ( 4 db 3 kisebb és egy nagyobb ) hol a műtő és az milyen ( ha császár van)…. Na „beteg” felvételi ajtóhoz oda mentem bedugtam a fejem – jó estét szerintem szülni jöttem, de mivel még nem voltam terhes és nem szültem így fogalmam sincs mi van lehet csak bepisiltem és egy órája megállás nélkül bepisilek. De szerintem szülni fogok és mivel úgy gondolom ez a magzat víz és nincs még fájásom és mindenhol azt hallottam és olvastam hogyha elmegy a víz azonnal menni kell nincs fájásokra várás és ezt hadartam az ottani ügyeletes orvosnak meg szülésznőknek. Be nem állt a szám. Kedvesen leállítottak, hogy jólvan minden rendben van megvizsgálnak. ctg és társai ( a társai az a tágulás meglesése a nőgyógyászati székben) mivel ez egy fél órás program legalább Tibinek ki szóltam hogy odébb van még, hogy itten baba lesz úgyhogy vigye haza anyukámat – a cuccokat meg le tudja tenni egy szekrényben. . . Tibi elment. Magamra maradtam atyavilág. Még el se ment már azon agyaltam mikor ér már vissza. nem akarok egyedül lenni – oké az orvos meg a szülésznő az más. Őket nem ismerem- az orvosomat igen aki majd a szülést vezeti, de őt csak akkor riadóztatják, ha úgy áll a dolog, hogy tényleg megindul a szülés. 

És itt jött a kardinális kérés- hol vannak a kenet vétel eredményei. Hirtelen azt se tudtam miről beszélnek – el is felejtettem, hogy reggel voltam csak a vizsgálaton – a pillanatnyi értetlenség után le esett és mondtam azon csak reggel voltam- Streptococcus szűrés – és hogy miért kell szűrni és tudni, hogy az anya átadhatja vagy sem? ezért: Amikor megreped a burok a szülés indultával, akkor nyitva lesz a kapu a hüvely felől érkező fertőzésekkel szemben. Nem védi már a magzatot a burok. A magzat steril környezetben él a pocakban, ha elindul a kitoláskor kifelé, akkor a hüvelyen átjőve fertőzés érheti. A kórokozók közül ez a baktérium, ami a babákat súlyosan megbetegítheti. Gyakran súlyos, végzetes fertőzések érhetik ilyenkor a babákat. – totál horrorisztikusan hangzik. kúrvajó, nekem nincs meg az eredmény. fasza. Mondtam hát akkor az sajnos még nincsen meg. Innentől kezdődően vénásan 3 óránként nyomták belém az antibiotikumot, hogy ezáltal rajtam keresztül juttassák el Ábrisba a védő anyagot. Egyem a szívét még meg sem született már ilyen cuccos kell neki. Nembaj. Fő a biztonság. Be feküdtem egy welnness ágy szerűségbe és megkezdődött a CTG vizsgálat – közben minden adatomat felvették – egyeztettük ki az orvosom, akinél szülni fogok és, ha kérem az epidurált akkor majd ő fogja nekem beadni. Feküdtem pittyeggett a gép. Nagyon le sem esett, hogy épp neki álltam szülni. Feküdtem ott, mint egy tök ekkor este 10 körül járt az idő. Kérdezgettek mindenről. betegség, családban örökletes ki mit dolgozik vallási beállítottság ( ??????  what a faka ??? kell felmérés miatt ). A gép pittyeg én fekszem hol lehet a Tibi, mikor ér vissza ? Ábris vajon mikor jön elő ? Remélem gyors szülés lesz. Mert én akkor úgy gondoltam, hogy hohóóóó, amilyen fitti paldin nyomtam végig a terhességet jobban voltam az egész alatt mint, valaha akkor egy két óra és még aznap ( éjfélig ) meglesz a baba. aha…. hogyne… hinni a templomban kell. Közben elkezdtem érdeklődni, hogy még nincs fájás és akkor azt érezni fogom – e ? Mert mindenhol az erős menstruációs görcs meg százszorozott fokozatához mérik, vagy hasonlítják – de mivel én ilyen x man szerzet vagyok soha életemben nem fájt és nem éreztem semmit, csak volt és kész így én ebből akkor úgy gondoltam, hogy ohhh akkor lesznek ilyen kis light-os fájásaim és elleszek velük végig mint  a befőtt. Ekkor mosolyogtak és felvilágosítottak, hogy a kettő nincs összefüggésben – és higgyem el érezni fogom, ha megkezdődnek. Hát jó gondoltam, biztos mindenki túlspilázza őket nekem amúgy is magas a fájdalom tűrő küszöböm superpower vagyok. Ide nekem a szado mazo szülést. Elvoltam a ctg-n a magam kis világában mindenfélén járt az agyam, hogy pl.: milyen állapotban van éppen a baba szoba – Tibi majd rendre vágja, Ábrissal minden oké mert eddig minden vizsgálat szuper volt mérete se pici baj nem lehet úgyhogy a nyugalom az megmaradt  továbbra is. Valahogy nem tudtam rá stresszelni a szülésre, annak ellenére, hogy tényleg micsoda pokoli fájdalmakkal leírt mindamellett csodálatos dolog. A ctg rendben volt. Közben beszéltük, hogy szólni kell gyerek orvosnak is, hiszen mégiscsak korábban érkezik Ábris ezért kötelező jelen lennie gyermekorvosnak aki a születés után azonnal megnézi – megvizsgálj, hogy rendben van e a baba. Itt aztán azonnal kérdeztem, hogy akkor megszületik és bármi van el kell vinni azonnal? Nincs az a megszületik és jön az anya mezítelen mellkasára helyezés, hogy a test a testtel érintkezzen és ez a dolog. Mondták, hogy ez majd ott születésnél derül ki és gyerekorvos függő, hogy mit enged vagy mit nem. ohommmm… hmm… de azért ugye az Apukája majd mehet vele a vizsgálóba és vele lehet ha én nem? Igen ő mehet és végig kísérheti Ábrist. Ez nyugalommal töltött el. Kavarogtak a gondolataim, hogy nyilván mindennek oka van, hogy miért kell azonnal vizsgálni a korábban érkező babát és ezt el is fogadom és túl kellett lépnem az önzőségemen, hogy márpedig bármi van az én mellemre kerüljön rá a gyerek, hiszen ez fontos. Nem. Nem én és az érzéseim fontosak hanem minden, ami Ábris miatt történik és az ő érdekeit nézi. Növesztettem még egy szívet és kettő dobog bennem. Pulzál egy másik élet a szívem alatt.

Ctg-nek vége lett. Fáradjak át egy másik szobába, ahol megvizsgálnak, hogy mennyire nyitott a méhszáj. És vegyem is át azt a ruhát, amiben szülni fogok, mert utána átmegyünk a szülőszobába. Fogtam a fekete táskámat becipeltem magammal az öltözőbe, elővettem a kb térdemig érő bő fekete pólót, mert ezt találtam a leg megfelelőbbnek szüléshez, nem akartam kis zsiráfos meg macikás ruhát. Kemény 2000 Ft-ért vettem a westendben. De sokat túráztam, hogy megtaláljam a A szülő ruhát. Hát ez lett az. Kényelmes bő lehet benne vajúdás alatt vonaglani huzavonázni. Levettem a fekete melegítő nadrágomat kibújtam a tazmán ördögös 8 mi más lett volna rajtam mint a looney tunes figurás pulcsi…. ). magamra húztam a sátor méretű fekete pólómat és letoltam a bugyimat. Oda mentem a nőgyógyászaszati székhez. Persze ahogy emeltem magam, hogy felhuppanok könnyedén nőiesen placcs egy újabb adag magzatvíz telibe a széket és a padlót. A szülésznő innentől kezdve Zsófi mondta, hogy smemi baj ne érezzem magam kellemetlenül semmi miatt. Ő azért van, hogy segítsen és én ne foglalkozzak semmivel csak magammal és a babával. Utána fogta és feltörölt mindent utánam. Totál kiszolgáltatott érzés. Olyan magatehetetlennek éreztem magam. Állok folyik a víz tényleg mint aki bepisil és nem tudok ellene mit tenni. És jön más aki feltöröl utánam – mert én is feltöröltem volna azonnal, de ez nem így működik. Lazuljak el hagyjam magam. Felmásztam a székre jött a doktornő, aki hát, miként is zajlik ez ? Kéz gumikesztyű felnyúlás jó jó jóóóóó mélyre.. ííííí bazz de kellemetlen pffff döglesztő. Szorítsam lefele a fenekemet. Hmmm… a testem meg pont védekezik és az ellenkező irányba mozdulna. Fogaim szorítom. Aztán megbeszélik hol tartok – egy szót nem értettem belőle valami ujjbegyekről volt szó – a lényege az volt, hogy még nagyon nagyon az eleje, az biztos, hogy aznap már nem lesz baba csak másnap. Hát jó. Aznap vagy másnap nem mindegy? Így is őfelsége Ábris úrfi egy hónappal előbb kopogtatott és húzta meg a hajó kürtöt, hogy jön. Végeztünk a vizsgálattal mondták, hogy elfoglalhatom a szülőszobát. A legnagyobbat kaptam. Yeahhh… Nagy tér gumilabda puha szék kemény szék meg az ágy amiben az ember szül – elektromos így dől úgy dől itt emelkedik ott emelkedik tisztára mint a vidámpark. Tibi hívott, hogy úton van vissza csak beugrik boltba vízért keksz rágcsa szőlőcukor – mert ez legyen bent mondták nekünk, mert fontos inni meg minimál táplálkozni. Kicsit bolyongtam a szobában kerestem egy konnektort, ahova bedughattam a telefonom tölteni, mert nehogymár lemerüljek aztán ne tudjak képeket készíteni… Tibi vissza ért, pont behozta Zsófi Ábris cuccait. Kis karszalag a nevével ellátva : Krasznai Ábris, puha takaró amibe bugyolálni lehet – megszakad az ember szíve a boldogságban amikor ezeket látja. Tibin az apás szülő szettje úgy festett a kék ruhában, mint egy szexi orvos valami sorozatból – persze külföldiből, mondjuk vészhelyzet, nem pedig a Jóban rosszban magyar csodából.  
Vannak – e már fájásaim – kérdezte Zsófi, még egyelőre nem érzek semmit mondtam – noha nagy a pofám persze meg kemény vagyok úgyhogy lehet vannak csak minotaurusz bika vagyok akinek nem fáj semmi. Megbeszéltük, ha nem indulnak be a fájások, akkor egy idő után azokra rá kell parancsolni és külső segítséggel ( egy szerrel) rá kell segíteni, mert így vagy úgy de be kell indítani őket. Jólvan persze. Nyugodtan jöhet, aminek jönnie kell. Befeküdtem az ágyba és újra rám lett kapcsolva a ctg gép, hogy folyamatosan figyeljenek. Én feküdtem az ágyban Tibi oda ült az ágyam szélére és megfogtuk egymás kezét és csak némán néztük egymást. ( jhajjj de giccsesen hangzik de tényleg így volt). Szavak nélkül voltunk a világ legboldogabb emberei, holott mind a ketten tudtuk, hogy itt még lesz meló, mire megszületik Ábris. 

 Facebookon: Blogbababa

https://www.facebook.com/blogbababa/

A bokámon keresztül a lábfejemen át szépen tovább jut a konyha csempére és gyűlik. Állok egy helyben, mint egy hülye, hogy na akkor most mi a fene van – sikerült egy durvább inkontinencia dologgal találkoznom és lazán össze pisiltem magam vagy ezt hívják úgy hogy ELFOLYT A MAGZATVÍZ ?

Május 11. Szerda este 20:55 körül.

Szokásos pisilni kell. Mint írtam folyton úgyhogy nem meglepő. Pisilek és pisilés közben már újra pisilnem kell, ördögi kör. Nappaliban lightosan el vagyok terülve mint a ’nagyAlföld szokták volt mondani. Erő összegyűjt, agyilag össze szedem magam, hogy kimásszak a fürdőszobáig pisilni, amúgy be is költözhetnék oda- egy függőágy felszerelése a kád fölé nem is lenne rossz, és akkor félálomban meglóbálom magam és rá esek a wcre. Feltápászkodás uccu neki pisilni. Magamban gondoltam, tök jó Tibi edzésének nemsokára vége ( 21:0-ig edz) és jön haza hozzám. Pisilés elvégez. Elindulok kifelé a fürdőből, átlépem a küszöböt és jön és jön és jön. Állok egyhelyben a rózsaszín melegítő nadrágomban és csak folyik és folyik a meleg „víz” belőlem. Szépen végig csurog a lábamon, nagy részét felissza a cukkeráj melegítő naci de nemelég nagy a nedvszívó képessége és engedi tovább a levet. A bokámon keresztül a lábfejemen át szépen tovább jut a konyha csempére és gyűlik. Állok egy helyben, mint egy hülye, hogy na akkor most mi a fene van – sikerült egy durvább inkontinencia dologal találkoznom és lazán össze pisiltem magam vagy ezt hívják úgy hogy ELFOLYT A MAGZATVÍZ ? Ühüm. Oké. Gatya letolása állok félpucéran a konyha közepén nézek le magam alá a tócsára magam mellé a gatyára, ami szintúgy tocsog és még mindig csurog. Áttetsző. Mit is kell tudni a magzat vízről? Kb 5 dl várható – oké a korsónyi adag szemmel láthatóan megvan. Áttetsző igen az. És az íze édeskés. Fúbazzeg most vagy soha. Valaki vagy valakik kijelentették, hogy édeskés úgyhogy volt kóstoló már valahol. Ühüm. Tök nyugodt vagyok, egyáltalán semmi stressz nincs bennem. Megkóstolom, bajom nem lehet belőlem jött és ha valóban magzatvíz akkor meg menni kell a kórházba mert a gyerek elő akar jönni. Mutató ujjam combomra helyezése – végighúzás és szájhoz emelés. Bekap rácuppan ez édes – de pisit se kóstoltam még azt a természetfilmekben szokták inni a sivatagban mielőtt szomjan halnak mert nincs víz. Jólvan. Május 11 van Ábris hivatalosan június 11-re van ki írva. De ez most baromira mindegy, a magzatvizet nem tudom vissza toszkolni magamba, hogy folytatódjon Ábrisnak a bennem való wellness szolgáltatás. Fontos ha a víz elmegy – akkor azonnal irány a kórház hiszen sokkal nagyobb a fertőzés veszély, mint mikor a „normális” sorrenddel megy a dolog, hogy fájások vannak és majd utána megy el a víz. Leráztam a lábamról a magzatvizet, becsoszogtam a nappaliba  telefonomért. 21.05 oké Tibi edzésének vége. Felhívom. Kicsöng. Tudni kell, hogy kb egy hete már viszi be magával Tibi az edzésre a telefonját, hogyha bármi van el tudjam érni. Kicsöng. Felveszi.

T: Halló.

Én: Szia, most mondani fogok valamit, ne ijedj meg, semmi baj nincsen, de szerintem elfolyt a magzatvíz és menni kellene be a kórházba. Vagyis nemhiszem, hogy bepisiltem úgyhogy majd gyere.

T: pár másodperc csönd… Ez most komoly?

Én: Hát. Más nem nagyon lehet.

T: Jól van, jól van ! ROHANOK

Telefon letesz. Hmmm akkor most mit csináljak? Mi legyen a program ? Nem szültem még. Hogy kell ezt ? Végtelen nyugalom ül rajtam, nem is értem, hogy lehetséges ez.

Az albérlet amiben lakunk szerencsére pont úgy lett találva, hogy a szomszéd házban lakik az édesanyám és a húgom. Felhívom őket, addig valaki jöjjön már át hozzám míg megjön Tibi, meg egy melegítő gatyát is hozhatna, mert ami van az inkább egy felmosó rongy. Hívom húgom persze nem veszi fel, hívom anyukám ő se. ismét telefonálás. Tesómnak írtam egy üzenetet, hogy vegye fel valaki a telefont, mert én asszem szülni fogok. Végre a sokadik hívásra Luca (tesóm) felvette a telefont.

Én: Szia azt hiszem elfoyt a magzatvíz vagy lehet összepisáltam magam, valaki jöjjön át és hozzon egy melegítő gatyát.

Luca: kacag egyet… ő is a következő – Ez komoly?

Én: Igen. Na légy szíves szólj anyának kérek egy melegítő gatyát.

Luca: Tibi tudja már?

Én: Persze, hogy tudja jön már hazafele és megyünk be a kórházba.

Telefon le rak.

A magzatvíz hát én nem tudom milyen mennyiségű, de ilyen csapként lett megnyitva és nem igazán akart elfogyni és folydogált. Juhuuuuu vettem tena ladyt – óriás betét az a pelenka fíling fudejólesz nekem az most. Atyavilág borzalom, bele raktam a bugyimba. Botrányosan kényelmetlen- de ebben a helyzetben olyan sok választási lehetőség nincs. A magzatvizes melegítőmmel feltöröltem a konyha csempét és félre rúgtam. Bementem a gyerekszobába ahol a már pár napja össze készített „szülős” táskák voltak. Kihoztam őket, elkezdtem bennük kotorászni, benne van e minden. Tibi szülinapjára megkapta tőlem az apás szüléshez való kórházi dresszt – mert nem ám csak úgy becsoszog oda az apuka – van kék ruha felső alsó lábra húzható bizbasz meg maszk benne – hogy ne az adott napon kelljen az automatával bénázni. Mert ezt a kórházban ilyen automatából lehet megvenni, 2500 Ft ért. Van a Kávé automata mellette meg a szülős szettes automata.

pakolászás közben persze non stop Ábrisra gondoltam, hogy életem értelme ma pont úgy döntött, hogy világra jön. Ez tényleg egy olyan dolog, amire nem lehet felkészülni. Csak történik.

/ Itt akkor egy kis kitérő  - mert a későbbiekben fontos lesz a történet szempontjából. Pont ezen a napon reggel kellett mennem az első CTG vizsgálatra – amire szülésig, heti kétszer utolsó héten napi szinten kellett volna mennem.  Hogy mi az a CTG hát ez : A magzat pulzusszámának (szívfrekvenciájának) a méh összehúzódásával, illetve a magzat mozgásával egyidőben, az idő függvényében történő észlelése és papírszalagon történő rögzítése a kardiotokográfia (CTG-vizsgálat). Az anyuka beül egy székre – hasára zselé és mérő műszert rá cuppantják a hasára, ami 20-30 percen keresztül figyel és mér. Na erre elmentem reggel. Minden rendben volt. Utána pedig az orvosommal találkoztam, mert pont a 36. heti GBS szűrés és kenetvétel volt soron. Ez egy nagyon fontos szűrés – a streptococcust szűri – ami egy olyan baktériumami tünet mentesen éldegélhet az emberben. És a szülésnél kell ennek a kenet vételnek az eredménye. Na mivel én ezt reggel csináltam meg ki lehet találni előre, hogy meg volt e az eredmény este a kórházban… sallalalala. /

Anyukám átjött. Hozta a gatyát. Mosolygott, nagyon nem tudott ő se mit mondani nekem, azon kívül, hogy nagyon szeret és, hogy minden rendben lesz.

Tibi pont megérkezik. Imádom. Látom az arcán és a tekintetén, hogy nagyon izgul – mégis csak apa lesz és ott áll vele szembe a nő akit szeret és aki szíve alatt hordja a gyermeküket. Persze, hogy izgul. Mi történt? Jól vagy ? kérdezi. Mosolygok persze, hogy jól, nem folyt még el magzatvizem és lehet csak össze pisiltem magam, mert nem értek én ehhez az egészhez, de inkább menjünk be  a kórházba és küldjenek onnan haza mondván kedveském ez csak pisi.

Cuccokat össze szed, kocsiba mind a hárman be és irány a Margit kórház. Fájások sehol. magzatvíz még mindig jön. Törölközőt dugok magam alá, nehogy a kocsi ülés is kapjon belőle egy adagot. Kórházhoz oda is érünk kb 15 perc alatt. Vígan kiszállok trappolok előre a szívem hevesen ver. Ahogy sétálunk az épület felé ahol a szülészet van egyre határozottabban zakatol. Fura, megfogalmazhatatlan érzés kerít hatalmába. Kórházba be liftbe becsődülünk harmadik emeletre fel ajtó kinyílik kiszállás és farkasszem nézés az ajtóval, ami felett a SZÜLÉSZET szó áll. 

facebookon: Blogbababa

https://www.facebook.com/blogbababa/

Fogtam magam és kimentem a mosdóba mondván pisilnem kell és kivittem magammal az eldobható bugyit. Kibontottam. Az apró bugyi ami kb mutató ujj vastagságúra volt össze tekerve egyszercsak olyan volt, mint egy queachua sátor- az a 2 seconds easy fajta – tudjátok, ami egy kerek „zsákba” van majd ki cipzározzátok előveszitek és eldobjátok akkor mire földet ér egy sátorrá változik. És ott áll előttetek. Na ez a bugyi ez pont olyan volt. Ujjam vastag de ahogy kivettem akkora lett, mint egy kemping sátor.

És bekövetkezett. És el sem hiszem, bár hinni a templomban kell szokták volt mondani. Jelenlegi korom 28, május vége felé 29. Tehát mire jön a gyerek inkább 29 sőt ! Biztos. Na eljött az a kor – elég hamar amire nem számítottam. Használtam egy szót. Nem hogy használtam – ömlik a számon kifelé, amire azt hittem soha, esetleg majd 70 év múlva 100 éves korom környékén (akkor meg már valószínűleg nem élek úgyhogy akkor még egy szavazat a soha mellett) fogok használni, ami pedig nem más, mint a TENA. TENA TENA TENA így itt villlog – a fejemben, mint az ilyen tv műsorokban – amiket nem is értem hogyan engedélyezhetnek – jóslós showk meg pénzenergia show villog hogy telefonáljon most most most azonnal. Tena Tena Tena. Most kell ez kelleni fog !

Igen szóba került hölgyek és urak ezen tárgy. Mert ez egy tárgy. Én nem csak a betét szó hanem van olyan, hogy tena eldobható bugyi, meg olyan is van, hogy tena pelenka. És akkor most röviden arról, hogyan keveredett bele a 28 éves agyamba, testembe lelkembe ez a soha nem várt márkanév. Adott, hogy terhes vagyok és az is, hogy hamarosan megszületik a kisfiúnk Ábris, namármost vannak olyan dolgok, hogy listák. Lista erről arról amarról. Bevásárló lista, csak ezen nem a túrórudi meg a tíz de párizsi és két darab kaszinó tojás szerepel hanem az, hogy miket vigyen magával a leendő anyuka a szülés utánra a kórházi napokra. És mindenhol – ahol eddig rákérdeztem (ha nem kérdeztem rá akkor is jött ez a válasz) – pl.: kórházban a szülőszoba látogatása során, baba elsősegély tanfolyamon, fórumokon, kórház honlapján – hogy szülés után jó pár napig nagyon erős a vérzése az anyának. Oké oké persze hiszen azért mégicsak min megy keresztül a test azon túl, hogy kihord egy 3-4 kilós gyereket ( az egész méhe megnő meg méhlepény meg minden) szóval és akkor azt megszüli és akkor belül egy hatalmas ha azt vesszük tátongó üresség marad és egy sebes méh meg miden féle maradék váladék meg ilyen ultra gusztusos dolgok.  Igen kedves drága ides férfi nép akik olvassátok a blogomat igen tudjuk van, hogy  a gólya hozza aztán le pakolja a kéményre a fészekbe a babát.. ühüm.. hogyne. Azért bele lehet nyugodtan gondolni, hogy kedves apukák – férfiak – vígan „megdolgoznak „ a babáért aztán várnak jó néhány hónapot és végül a kezükbe kerül. Nem úgy, mint a csikó halaknál, hogy a hím hordja ki a baby csikóhalat. Na … ugye… meg, hogy kedves pasik hányszor jártok ti a féltett ékességetekkel egyáltalán bármiféle vizsgálatra ? heh ? Pontosan. Úgyhogy itt és most jelzem – vagyis kérem a férfi népet, ne legyenek ezek a dolgok gusztustalanok számukra vagy kellemetlenek. A betét szó meg a vérzés és az egyéb dolgok pláne ilyenkor – terhesség – szülés – környékén. Hiszen mi nők se vagyunk tőle elájulva – vagyis el vagyunk ájulva de nem a pozitív értelemben. . . 
Na ezen kanyar után vissza gabalyodva a véres valóságba. Szülés után a nő maga  a piros lámpás negyed – nem, nem.. nincs seholse az Amszetrdami vöröslámpás fajta, meg ilyen Párizsi MolánRúúúzsok… nix. Nem a fekete csipke bugyi és push up melltartó uralkodik ilyenkor a nők életében a piroslámpás negyedben. Mondjuk a push up melltartó nem is kell, a mellünk épp elég push up lesz a terhesség alatt a cickó– én felvennék még egy ilyen melltartót eltűnne a fejem a melleim mögött.
És ekkor jönnek az infók. Szülés után – ami egy igencsak komoly harakiri meló a nőknek, ami után tisztul gyógyul belül a test és vérzik – ekkor jön az, hogy kedves kismamák használjanak Tenát. Mert kell. Mert legyen. Mert az lesz képes felfogni Quentin Tarantino által is megirigyelt vérmennyiséget. Mi ahoz képest a Kill Bill. 
Azért el lehet képzelni mekkora egy tena betét… Most komolyan, melyik nő vágyik ilyenre? Melyik  nő érzi magát ebben kényelmesen? Úgyhogy el lehet hinni, nem mi vágyunk erre, de a szükség nagy úr. És ha ez kell hát ez kell. El kell fogadni.
És aztán jönnek a további tippek, hogy ez a „pelenka” méretű vaddisznó betét egyáltalán miben kényelmes. Kényelmes.. ezt a szót szerintem még én sem gondoltam komolyan.
Megoldás legtöbb helyen ? ELDOBHATÓ bugyi. Igen eldobható. Mert ilyen is van. Nem, ez nem a felnőtt boltokban kapható elszopogatható eper meg mittudom én milyen ízű bugyika vagy tanga. Amit elrágcsálnak, mint egy vattacukrot.
Ez olyan használjuk és dobjuk el – most itt egy kicsit meginogtam – nem azért van a tena, hogy egy vérátömlesztéshez is elegendő mennyiség is szépen meglapuljon benne? Vagy tovább engedi a bugyihoz? Hmm… gyanus. Mivel sok helyről jött az eldobható bugyi téma- hogy márpedig az kell meg kényelmes meg szuper jó lesz és mindenképpen venni kell hiszen egy kincs szülés után így úgy döntöttem ám legyen vegyünk. Nehogymár nekem ne legyen úgy hogy mindenkinek van.

Tibi kérte, hogy pakoljuk össze azt a bőröndöt, amit majd  a kórházba viszünk hiszen bármi történjék és egyszercsak jön a baba (5-6 hét mire hivatalosan elő kell bújnia) akkor legyen mihez nyúlnia (nyúlnunk) ne maradjon magára egy ekkora feladattal , hogy engem be visz és ez nincs kész és akkor ő meg majd hozza utánam. Jó persze igaza van. Pakoljuk össze. Elővettük a listát. Hogy mit kell vinni… törölköző, papucsok, hálóruha satöbbi satöbbi.  Papucsom van-e ? Nincs. Plusz fogkefe nincs. Eldobható bugyi ? Nincs. és még sorolhatnám. Fogtuk magunkat és hétvégén elmentünk pár boltba, hogy ezeket beszerezzük. Útba ejtettük a Dm-et is – tudtam hogy ott is van eldobható bugyi.. meg a többi apróság, törlőkendő, fogkefe, fogkrém …

És ott nézett rám az 5-ös csomagolású eldobható bugyi a polcon. Egy kb akkora doboz, mint a tenyerem. Igencsak apró. Benne pedig 5 darab szépen feltekert bugyika – tehát igencsak apró helyen elfér ez az 5 „csoda” bugyogó. Jaj de cuki még a mintája is fehér alapon rózsaszín/ sárga/ kék/ zöld pöttyök. Szóóó szexi. Be vele a kosárba.

Hazamentünk. Bőrönd elő. Tibi listával a kezében leült a kanapéra és elkezdte sorolni, hogy na akkor mit tegyünk be. Imádtam. Annyira lelkes volt és közben komoly. Néztem és ámultam rajta, hogy mennyire lelkiismeretes és odafigyelő. Törődik velem. Ki be jött a szobából. Felállt elment 2 törölközőért. Behozta. Aztán kiment a cumis üvegekért. Lecsüccs. Néha rám pillantott és mosolygott. Nagyon élvezte a pakolást – én pedig élveztem azt, hogy ő így élvezi így körbe élveztük egymás élvezését. Fogtam magam és kimentem a mosdóba mondván pisilnem kell és kivittem magammal az eldobható bugyit. Kibontottam. Az apró bugyi ami kb mutató ujj vastagságúra volt össze tekerve egyszercsak olyan volt, mint egy queachua sátor- az a 2 seconds easy fajta – tudjátok, ami egy kerek „zsákba” van majd ki cipzározzátok előveszitek és eldobjátok akkor mire földet ér egy sátorrá változik. És ott áll előttetek. Na ez a bugyi ez pont olyan volt. Ujjam vastag de ahogy kivettem akkora lett, mint egy kemping sátor. Ott hevert a földön a fürdőszoba szőnyegen ( a rózsazsín pöttyös, mert a  rózsazsín pöttyöstől vártam a csodát). Néztem az meg nézett engem. Méregettük egymást. Végül gondoltam, egy életem egy halálom én ezt felveszem és besasszézom Tibihez – ájem szexi end áj knáwit … ha ettől a látványtól nem szeret ki belőlem Tibi, akkor semmi nem állhat közénk, még az eldobható bugyi se. Felhúztam. Mivel a fürdőszoba tükörben csak max köldökig látom magam így fogalmam sem volt, hogyan festek kívülről. Lefele meg hiába nézek csak a nagylábujjam végét látom. De azt éreztem, hogy az ami rajtam van lóg és caffog valahol a térdem környékén. A fenekemre biztos nem simul hanem rottyos. És nagyon  nagyon fura anyaga van. A lényeget tudtam full idiótán festhetek benne. Ez az ! Ez kell nekünk vasárnapra ! Bementem a nappaliba. Tibi a listát bújta. Megálltam a szoba közepén és vártam, hogy felnézzen. Megtette. elkerekedett a szeme, aztán a szeme sarkában megjelentek az apró mosoly ráncai végül teli vigyorra kanyarodott a szája és olyan jóízűen kezdett el nevetni, ami még a normafánál is hallható volt. (Zuglóban lakunk). Szakadt a röhögéstől, én pedig attól, hogy ő milyen jóízűen nevet. Hát ez valami borzalom ! Mondta két röhögés között. Borzalom ! Vedd le ! És röhögött a tovább. Kérdeztem miért? Mi a baja vele? Utána használhatatlanná vált Tibi a nevetéstől. Én is röhögtem majd kimentem az előszobába  a nagytükörhöz, hogy láthassam én is teljes valójában magamat. Ott álltam, és a bugyi az úgy nézett ki rajtam mint egy újszülött csecsemő egy 12 kg-os gyerekre való pelenkában. Én eltűntem csak a bugyi volt. Vissza sasszéztam a nappaliba és olyan röhögő görcsöt kaptam, hogy szó szerint majdnem bepisiltem – alig bírtam kirohanni a fürdőszobába. Ilyenkor jó gondolom a tena… A bugyi meg tényleg majdnem eldobahtó lett de szerencsére közel volt a wc. Szépen is néznénk ki ha összepisilném magam. A bugyi meg tényleg quechua sátor mert elővenni könnyű volt – viszont vissza tömni a dobozába azért az bűvésztrükk. A dobozba nem ment vissza így felhúztam a fejemre, mert hajhálónak jobban beválik mint bugyinak.

Aztán felmentem a netre fórumokat böngészve ezzel az üggyel kapcsolatban. Rengeteg tipp,tapasztalat jött – tena eldobható bugyi (mert ezek szerint ez is van a tenának), nemhogy eldobható bugyit vegyek hanem a tenának van pelenka bugyija… bugyi pelus, hálós eldobható, ilyen eldobható és amolyan, babyono fajtájú, meg van bugyi fazon, meg „forrónaci” fazon, volt aki a „nagyi” bugyi stylet javasolta és hogy neki felejtős volt az eldobható. A milliónyi tanácsot most listába szedem és annyira lelkes lettem, hogy csinálok egy tesztet. Amiről aztán élménybeszámolok. Hmmm de fincsi  lesz. Úgyhogy köszi anyukák itt is a tippeket.

Kedves uraim – hát – tessék szépen türelemmel lenni a nőkkel, el lehet hinni, hogy mi sem élvezzük ezt a helyzetet. (mármint nem a babát meg a terhességet …) Csak persze mi is jól elvagyunk a tezenises meg intimissimis szép bugyikban. De a kórház nem egy Victoria Secret bemutató. Tena Secret. Na az már inkább. 

facebookon is megtaláltok : Blogbababa 

A 4 gázrózsán 3 lábos dolgozik. az egyikben pörkölt fő. A másikban tészta. A harmadikban pedig a lényeg ! Egy üres befőttes üveg rotyog a sima vízben. És, hogy miért? Mert holnap kora reggel, megyek terhességi terheléses vércukor vizsgálatra és kell vinni vizelet mintát.

Életkép. Csendélet Zuglóban. A legelső csendéleteket Michelangelo és Caravaggio nevéhez kötik na ez nem olyan, ami itt van nálam. Rusztikus katyvasz.

Végre rávettem magam arra, hogy hajat mosok. Miért kell erre rávenni magam nem tudom. Mosással szárítással együtt kb 7, 5 percet vesz igénybe és utána sokkal jobban érzem magam, mint zsíros lófarokba kötött szopottgombóc fejjel. Pláne, hogy sokszor dumáltunk erről Lucával (húgom), hogy majd ha én anyuka leszek, biztos nem hagyom el magam mikor alszik a baba miért ne lehetne hajat mosni, körmöt kenni bármit, ami a közérzetet kicsit feldobja. És nem is értem, értettem, hogy anyukák, hogy mondhatják hogy sosincs kibontva a hajuk, nincs idejük hajat mosni satöbbi. Meg levágatják a hajukat nagyon. Mert úgy minden egyszerűbb. Így bele gondolok nemsokkal azután, hogy kiderült, vagyis nyilvánosságra hoztuk, hogy babát várok fogtam magam és elmentem fodrászhoz aztán egy hattori hanzo csapással a derékig érő hajamat lecsapattam és most kb a lapockám aljáig ér. Lehullott vagy 30-40 centi. Most jut eszembe azt miért nem úgy vágták le nekem, hogy a szinte hajkoronának beillő mennyiséget el is lehetett volna adni, vagy valakinek felajánlani vagy valami ilyen. Na de lecsapattam. Lehullott. Könnyebb lett a fejem. Akkor ott úgy csináltam, mint aki imádja, mert a kérésem az volt, hogy a végéből egy 3-5 centit vágjon, hogy az eltöredezett részek pusztuljanak. Na ez nem így lett. „Megkopasztott”. Kimentem a levegőre, aztán gondoltam sírva fakadok, mert előre bukott a fejem, hiányzott a megszokott súly onnan hátulról. Aztán mire végig sétáltam az Andrássyn megszerettem, kibékültem vele. Puha lágy friss. Azonnal gondoltam szuper hetente 2-3 alkalommal hajat is mosok, mert még hamarabb végzek vele és mindig csillogni fog a hajam. Na ezt nem csinálom. Húzom halasztom. Kifogásokat keresek. Most azért nem mert megyek tornázni és úgyis tucskos lesz. Most meg azért nem mert esik az eső. Most meg a sapka miatt nem. És csak gyűlnek ezek. Szóval a hajam levágattam (tudat alatt – meg nem is ez volt a terv csak az a pár centi), mint sok anyuka meg nem is mosom meg. Pfff. Nem baj, ha itt lesz Ábris másként lesz. A hajmosások királynője leszek. A fittipaldi anyuka. Ragyogó shine haj.
Megmostam a hajam és felcsaptam az arcomra egy collagénes arc hidratáló maszkot. Csak, hogy hátha… a közérzetért. Közben főzök. A 4 gázrózsán 3 lábos dolgozik. az egyikben pörkölt fő. A másikban tészta. A harmadikban pedig a lényeg ! Egy üres befőttes üveg rotyog a sima vízben. És, hogy miért? Mert holnap kora reggel, megyek terhességi terheléses vércukor vizsgálatra és kell vinni vizelet mintát. Aztán kell a sterilitás. Mert kémcsövem nincs. Bár azt is, aki kitalálta, hogy egy nő pisiljen abba bele, hát nem volt normális azt biztos. Egy férfi hagyján, mert ott azért ez máshogy megy. Van az a mese a A róka és a gólya. Egyszer a ravasz róka meghívta ebédre gólya uramat. A gólya megköszönte a meghívást, és nagy örömmel el is ment hozzá… aztán meg szivatták egymást azzal, hogy miben tálalták fel az ételt. Mikor a gólya miután átveri a róka vissza adja a kicseszést. Aztán minden szűk nyakú korsókban és üvegekben tálal. Ahogy ezt a róka meg  meglátja, kiakad, mert a pofája nem fér bele ezekbe az üvegekbe. Pont mint a vizelet. Úgyhogy a kémcső helyett, most kifőztem egy üres barack lekváros  üveget, amiben azelőtt a nagymamám házi lekvárja volt. Remélem kifőtt minden, mielőtt még ettől leszek cukros. Jó, persze, hogy nem leszek ettől cukros. Csak látják a szakemberek, hogy hmm egy kis barack lekvár lerakat.
Holnap kora reggel éhgyomorra kell menni. Kérik, hogy előtte már tíz azaz 10 órával ne fogyasszunk semmit. Ez ilyen orális vércukor mérés lesz. Leveszik az éhgyomri vért. Reggel 8 körül. Tibi jó fej, mert elvisz munka előtt kocsival a kórházba, anyukám meg azért jó fej mert elkísér, hogy ne szédelegjek ott egyedül utána. Úyg zajlik, hogy Éh gyomorra megy az első vér vétel  utána két órával később jön a második menet. Venni kellett gyógyszertárban 75 gramm glükózt, amit viszek magammal a vizsgálatra. Jó kis súlya van. Az ember konkrétan cukrot iszik. Ezt a 75 grammot ott elkeverik 3 dl vízzel és fel kell húzni. Sokkolni akarnak vele. Annyi ez a cukor ennyi vízhez, hogy megáll benne a kanál. Javasolták, még a citromot is. Úgy elviselhetőbb. Ahhh egy agyon cukrozott friss limonádé. Utána pedig nyugton kell maradni két órán át. Nem szabad sehova se lemnni, ott kell ücsörögni, mert a mozgás is befolyásolja a végeredményt. És miután megittam egy tortát és eltelik a két óra újra lecsapolják a véremet. És a kettőből konklúziót vonnak. Ezt a vizsgálatot a terhesség 24-26 hetében végzik el. Ha megállapítják a terhességi cukorbetegséget, akkor az  a magzatot veszélyeztető állapot. Ezért kell elmenni és ezt elvégezni, hogyha bármi gond van, azt kezelni lehessen mihamarabb. Remélem nem lesz semmi gond. Ha bármi van utána egyénre szabnak, mint mint egy spéci szabó. Nyilván attól függően milyen szinten van ez a cukorbetegség. Akár elegendő a "csak" diétás kezelés, étkezésre való odafigyelés, ha pedig ez kevés akkor e mellé jön az inzulin is. Sajnos sokan elódázzák ezt és nem mennek el rá, de nem csak magunkkal szúrunk ki hanem a kisbabánkkal, aki totál tehetetlen. Ilyet meg, hogy lehet tenni ? Két pofon. 
Megyek kiszedem a pisilős befőttes üveget a vízből és nemsokára jön Tibi, akivel megyünk a gyámhivatalba, hogy hivatalosan is végigcsináljuk az apasági nyilatkozat tételt. 

Na vagyunk mi a Homo sapiens sapiensek a csúcson. Közben meg furcsa, de tényleg a többi állat baby megszületik aztán már rohangál is. Jön a Zsiráf mama aki megellik, és a toronyból lezuhan a baba zsiráf. Épp elég sok nyaka van a zsiráfnak kész csoda, hogy mikor lezuhog az anyjából nem töri ki a nyakát.

Annyira félelmetes. Félek. Kiszolgáltatott. Tőlem függ. Tőlünk függ. H ami nem vagyunk Ő sincs. Rettegek. Megszületik és teljesen ki van szolgáltatva nekünk. Hozzáteszem mi pedig neki. Első baba. 14-15 hét múlva be fog toppanni az életünkbe. Kézzelfoghatóvá válik. Egy hús vér emberi lény. Ábris.
Egy teljesen új világ lesz számára és Ő miatta számunkra is.

Az ember szül és a gyereke teljesen magatehetetlen. Csak úgy van. Lélegzik, ver a szíve, eszik, alszik, néz, figyel, pislog, ásít és még sorolhatnám. Egy biztos, hogy nem beszél, nem jár, nem tud egyedül táplálkozni. Őrület. Mi vagyunk a Homo sapiens sapiens. Rengeteg tanulmány foglalkozik azzal, hogy mi különbözteti meg az embert az állattól. Itt mellékesen megjegyzem, hogy sajnos néha az emberek is állatok. Nagyobb állatok, mint magunk az állat állatok. Szokták volt mondani, hogy nagy az Isten állatkertje…  vagy csak alacsony a kerítése.

Na vagyunk mi a Homo sapiens sapiensek a csúcson. Közben meg furcsa, de tényleg a többi állat baby megszületik aztán már rohangál is. Jön a zsiráf mama aki megellik, és a toronyból lezuhan a baba zsiráf. Épp elég sok nyaka van a zsiráfnak kész csoda, hogy mikor lezuhog az anyjából nem töri ki a nyakát. Nemhogy nem töri ki a nyakát. Fogja magát megrázza kis nyegle testét aztán vidáman szökdécsel. Már ha a zsiráfok szökdécselnek. De a lényeg, hogy jön megy  „intézi a dolgát”.

Az ember baba nem. Elég morbid lenne, mondjuk ha szülnék és a gyerek elszaladna a kórházban aztán az egész osztály őt kergetné, meglepődnék. Nincs az a túlhordási idő.
Hogyan lehet egy babára felkészülni ? Fel lehet- e egyáltalán? Oké oké megvesszük az összes cuccot, amivel elkezdjük az egészet vele, de ezek tárgyak. Kajája van, legalábbis én vagyok az étel. A két lábon járó – guruló -  tejeskocsi. Ez is adva van. De az, hogy mire, hogyan miként fogunk reagálni el nem tudom képzelni. Sokan kérdezik olvasok-e könyveket ezzel kapcsolatban. Nem tudom, hogy van-e értelme. Tanultam is valamennyit a babákról a főiskolán, de hogy azokból bármit lehet-e kamatoztatni, hát nem tudom. Szakkönyveket egyelőre nem vettem kézbe. Örülnék, ha egy kortárs írón könyvét végre a kezembe venném és kicsit olvasnék. Ott szemezek nap mint nap Cserna- Szabóval, Grecsóval, Háyal a nappaliban és egyszerűen nincs erőm. Pofám leszakad. Hiányzik az olvasás mégse teszek ezellen semmit. A fáradtságnak teret adok és elpunnyadok a kanapén. elpunnyadok? Elterülök, mint egy félig levágott tehén. És filmezek. Csináltam egy „művészfilm” gyűjteményt – francia, dán, norvég, olasz, spanyol…- ezek igazán élet szagúak és azokkal együtt tespedek a kanapén. Szóval, szakkönyvet nem, nem vettem a kezembe. Pont Tibinek egy ismerőse mondta, aki pszichológus, ráadásul tanult is mindenről ( nemrég született ott baba)megjegyezte, hogy mindent tanult, tanítottak neki, de minden máshogy van, semmit nem úgy csinál, mint ahogy az a nagykönyvekben meg van írva.

Majd az élet adja úgyis. A büfit, a sírást, a mosolyt, a pelenkát, a „beszélgetéseket”.  Lesz, ami lesz. Ide nekem.
Életemben egyetlen egyszer fogtam újszülöttet (az is inkább már1-2 hetes volt)… Azt a frusztrált, kiszolgáltatott stresszen pillanatot soha nem fogom elfelejteni. Egyszercsak a kezembe nyomták és tessék csinálj vele amit szeretnél. Valami furcsa pózba bevágtam  a kezeimet rettegtem, hogy összetöröm, tönkre teszem ártok neki. Le esik a feje a helyéről. Nincs semmi tartása. Fogni kell, tartani. És ott ültem begörcsölt karokkal  és próbáltam úgy csinálni, mint aki imádja a pillanatot. Tényleg féltem. Megfélemlített egy 60 cm-es baba egy nagy megtermett felnőtt nőt. Lefagytam. Nem az enyém így még jó, hogy féltem, hogy baja lesz. Soha nem volt még ilyen kis emberi lény a kezemben. HELP HELP HELP.  Majd mikor éreztem hogy már nem kap vért a karom a fura pózban vissza adtam a babát az apukájának. Mikor már nagyobb egy baba és van „tartása” értem azt, hogy nem bicsaklik le a feje a helyéről, már bátran gyüszkölöm… de addig… Majd Ábrist. Muszáj lesz. Határozottnak lenni és magabiztosnak. nyilván jön ez magától. A kis zsiráf is szalad. Mindenkinek megvan a dolga. Ösztönös lesz. Remélem. Nagyon remélem. Nem félhetek a saját fiamtól. Biztos a szülés után ez lesz a világ legtermészetesebb dolga.
Azért, hogy erre arra felkészüljünk, most hétvégén Lucával, a húgommal elmegyünk egy két napos Baba elsősegély tanfolyamra. Vesztenivalónk nincs. A tesóm meg még soha nem fogott babát a kezébe. Így meg aztán majd stresszelhet ő Ábrissal. Na de elmegyünk erre a tanfolyamra. Mindkét napra más a program.  A terhes torna utánra egy újabb tesós program. Mindkettőnknek hasznos lesz. Oké anyit aput várják, de ez a tanfolyam most van Tibi pedig egész szombaton nincs itthon, mert Debrecenben lesz kosármeccsük. Majd átadom a megszerzett tudást. Úgyis ismétlés a tudás anyja. Felkészítenek sorsdöntő pillanatokra, amik esetleg vészhelyzetek lehetnek. Ebből a tudásból baj nem lehet.

Szombat: gátmasszázs,szülés, napirend, altatás, mindent a szoptatásról, hasfájás, sárgaság, fürdetés, köldökcsonk-kezelés, oltások, gyermekbalesetek, természetes gyógymódok, homeopátia, házipatika

Vasárnap: légzésfigyelő, bölcsőhalál és újraélesztés, légúti akadály, láz, lázmérés, lázcsillapítás, lázgörcs, gyermekbetegségek, mérgezések, fogzás, fogápolás, csecsemőkori kancsalság, csípőszűrés, mozgásfejlődés és segítése.

Szóval remélem nyáron minden mozdulat jön az anyasággal és természetes lesz, mint a nem nyaka törött kis zsiráf szökdécselése, miután kizuhant az emeletről. 

u.i: a képen "hülye fejet " vágok, nem vagyok pszichopata, a tündéri kislány pedig a személyiségi jogai miatt kap rózsaszín szívecskés "szemvédőt" - mert őt nem tudom megkérdezni arról, hogy szeretne e szerepelni a blogban egy fényképen. Az anyukája pedig, ha éppen olvas nem sértődik meg ezen a tündibündi képen ;) (innen is millió puszi Nekik) 

Gyarapodik a gyerek. Ütlegeli az anyját. Édesem nem tehetek róla, hogy nincs egy egész játszóházad, ugráló várral, csúszda parkkal odabent a testemben. Elhiszem, hogy szűk. Még jó, hogy nem lehet egy baba klausztrofóbiás. Azért az milyen csúnya húzás lenne az anyatermészettől ?

Bevallom szeretném elkerülni a hasamon a striákat. Azokat a karcolásokat, repedéseket, vörös barázdákat,  amik a terhesség alatt kialakulhatnak. Nemhogy szeretném elkerülni, de ezúton is könyörgöm a testemhez meg mindenhez, hogy ha megoldható kerüljenek majd el. Jó messzire.  Tök jól el voltam és vagyok nélkülük. Nem voltam soha fan-ja a saját hasamnak, meg nem tudom mondani miért nem, egyszerűen nem. Van aki a kislábujját van aki a fülét, homlokát szemöldökét nem szereti úgy ahogy azt kellene. Én imádom a lábujjaimat, noha úgy néznek ki, mint a kukorica szemek. Főtt kukorica nyáron. Meg szeretem a lábaimat. Meg a bőrömet. Meg ezt azt. A hasat pont nem.

Nos a csíkok. Állítólag az ember vagy hajlamos rá vagy sem. Állítólag genetika leginkább. Legtöbben nem is beszélnek (beszélünk róluk) inkább eltitkoljuk, meg takargatják ahogy csak tudják. Persze nekem is van egy két helyen pár nagyon halovány ilyen kis bizbasz csík( comb, fenék ). Magam előtt is letagadnám, de minek. Hajlam ide vagy oda, nyilván azért, amit lehet megteszek ellenük most terhesen.  A has az egyik legérzékenyebb pont a szülés után, meg közben is, hiszen az változik a legtöbbet. Oké nő a cici (giga mell) meg a fenék is, meg mindenkinél változó mi hova rakódik le ezalatt a 9 hónap alatt. Nekem a hasam és a csípőm az ami hurkázódik. A has a szülés után megereszkedhet, ráncos lehet, az izmok meggyengülhetnek és felesleges zsír is lerakódhat. Na neeee. Meg még mit nem. Fight a zsírokkal. Fight a csíkokkal. A csíkok jellemzően nagy hízás és fogyás után jelentkeznek, esetleg éppen ezért terhesség következtében, vagy ha valaki túl intenzíven folytatja a testépítést. Még nem vagyok body builder. Úgyhogy az agyon gyúrt bicepszemnél még nem pattant ki a bőröm. Attól biztos nem csíkos itt ott a combom. Jönnek a striák, mert a bőr alatti kötőszövet nem tud ugyanolyan ütemben növekedni, mint a bőr felső rétege, így megreped vagy elszakad. Nyúlnak nyúldogálnak a kötőszövetek aztán elegük lesz és feladják aztán fogják magukat bedobják a törölközőt és elszakadnak. Harakiri van. Eddig szépen lassan nődögélt a hasam. Sallaalla. De most mintha Ábris rákapcsolt volna és napról napra egyre többet nőne. Egyre erősebb. Érzem, hiszen az eddig alig érezhető rúgások odabentről hirtelenjében felerősödtek. Gyarapodik a gyerek. Ütlegeli az anyját. Édesem nem tehetek róla, hogy nincs egy egész játszóházad, ugráló várral, csúszda parkkal odabent a testemben. Elhiszem, hogy szűk. Még jó, hogy nem lehet egy baba klausztrofóbiás. Azért az milyen csúnya húzás lenne az anyatermészettől ? A baba aki klausztrofóbiás volt a kilenc hónap letöltendője alatt. ÍÍÍ de laza ez a mondat. Ilyenekkel besztszellerek jelennek meg világszerte.

Stria elleni egyik tanács, hogy kerüljük a hízást – hát köszi.
Rajta vagyok a megelőzésen. Már a terhesség legeleje óta minden reggel kenem a hasamat valami spéci krémmel, amitől rugalmasabb lesz állítólag meg nem engedi kiszáradni a bőrt állítólag meg mindent megtesz a krém, amit csak lehet egy ilyen helyzetben tennie kell. Nekem ez nagy macera, mert semmilyen krémet nem bírok elviselni a bőrömön. Zavar az állaga, utána a bőröm tapintása. Meg az, ahogy a kezemen rajtamarad. Szerencsére Tibi szeret kontaktban lenni a hasamon keresztül Ábrissal így hétvégén ő kenegeti a hasamat. nagyon idilli mi? Tojásrántotta, virsli, kávé has kenés. Kellene nyomatnom a napi legalább 2 liter folyadékot. Képtelen vagyok rá. Örülök, ha egy litert magamba erőszakolok. Nagy hiba. Igyon mindenki eleget ! Helyettem sajnos senki nem tud.
Irigylem azokat a nőket, akik szülés után csíkosak lettek és boldogan büszkén tekintenek a hasukra, a striákra. Irigy vagyok tényleg, dög irigy. Ilyen szuper pozitívan elfogadni a test változását. Hihetetlen. Hősnők.

Meg kell védeni a kollagénrostokat. Rengeteg krémet árulnak, aztán hogyan döntsem el azt, hogy melyikkel is kéne magamat „kezelni”. ?

Amit én teszek a striagyilkosság érdekében – sport, krém, figyelek (oké néha nem ) a táplálkozásra, plusz könyörgés, meg anyukám hasa sem repedt meg két gyerek után – így remélem az ő hasa lesz a genetikai minta az enyémnek. Plusz,amit meg kellene tennem a sokkal több folyadék bevitele. Tehát míg nem teszek meg mindent, addig ne is vinnyogjak, nem? Há de.

Ott ültünk a gumilabdán és a lábfejünkett állítgattuk spicc pipa spicc pipa pózokba. Aztán meg hol felemeltük a kezünket a plafon felé hol letettük. A gumilabdák meg olyan furcsán nyikorogtak (nem is nyikorgás volt már az) alattunk, mintha star wars űrhajók közelítenének a földhöz. A hajtóművek leállnak vagy inkább lerobbannak.

Akkor volt egy kismama torna próbálkozás pénteken ( tudom az volt, hogy erről élmény beszámolok szombaton de felvettem a zebra mintás pulóverem ami, meg mint kiderült akkor van rajtam mikor épp rohadt depis vagyok- de ez egy másik eset, történet ) . Rettegek új helyre egyedül menni.  Ismeretlen emberek, arcok, hangok,  környezet, levegő, légnyomás egy szó mint száz ha tehetem úgy megyek egy új dolgot kipróbálni, felfedezni, hogy valaki eljön velem. Mert úgy jobb. Nekem jobb. Most meg egoista hormonzavaros néha idegbajos hullámzó lelki állapotú kismamaként pláne. Mint írtam már nekem a mozgás, a sport nagyon fontos. Kikapcsol, feltölt – mondjuk akkor, mikor elfáradok, lila a fejem és a frissen mosott hajam az izzadságtól tucsog és nem száll már a szélben. Na akkor vagyok jól. terhesség előtt napi szinten futottam legalább 10 – 15 km-ert aztán még fogtam magam és beálltam egy órás köredzésre ( ez lehetett aerobik, deepwork, saját testsúlyos crossfit tök mindegy ) és a kb 1,5 – 2 órányi mozgás után mondtam azt, hogy jólesett elfáradtam. Most nincs ilyen. Hiányzik is ! Baromira ! Ezt be kell vallanom. Visszavettem a tempóból és mindenből. Nyugdíjas tempóra kapcsoltam. Amiket én szeretnék csinálni lényegében egyáltalán nem lehet. ÉS tartom is hiszen a baba az első. Én meg majd utána. ÉS az én egészségem az a babáé is. Kettőnknek kell jónak lennie. Korábban szó volt róla, Luca a húgom egy belvárosi fitness és wellness teremben üzletvezető, személyi edző, csoportos óra adó meg úszás oktató meg meg meg meg.. vegyes felvágott. Ő az aki oda figyel rám. Odaszól, ha azt látja, hogy egy gyakorlatot esetleg rossz testtartással végzek és ilyenek. Ő lett a személyi sport testőre Ábrisnak. Az anyja azaz én a hordozó - maga a gurulós bőrönd ő pedig a csomag.  FRAGILE. Különleges bánásmódot érdemlő csomag.
Sokszor elhagyja a számat több olyan kifejezés, ami úgy kezdődik, hogy de jó lenne. . .
De jó lenne, meginni egy aperol spritzet… - Hagyjad már / Örülj neki, hogy gyereket vársz !
De jó lenne futni … - Hagyjad már / Örülj neki, hogy gyereket vársz !
De jó lenne elbiciklizni Szentendréig… - Hagyjad már / Örülj neki, hogy gyereket vársz.

De jó lenne elmenni a Széchenyi  fürdőbe és lazulni a termálban, nézni az embereket… - Hagyjad már / Örülj neki, hogy gyereket vársz.

és ehhez hasonló dolgok. Persze, hogy örülök, hogy gyereket várok. Szó sincs arról, hogy ez ne így lenne, na de had vágyakozzak már olyan dolgok után amik az eddigi életem során apróságok voltak, de nekem jólestek. Azért egyik napról a másikra felépül egy ideiglenes gipszkarton fal az életemben ami majd jóval odébb, de le lesz bontva egyszer.

Gondoltam, el kellene nézni egy kismama tornára, hogy mi van ott, hátha nekem találták ki. Aztán imádni fogom és remegve várom, hogy járhassak rá. Gondoltam.
Aztán azt is elgondoltam, hogy mi lehet ott. Rehab, elfekvő. ezt is gondoltam.
Minden mindegy így egy próbát megér. Az egyik „mozgáscentrum” facebookon is magát ontotta eddig nekem. Mindig előugrott. És villogott. Gyere ! próbálj ki ! Én kellek neked ! Kismama torna ( meg van baba mama torna meg mindenféle más is ) Úgy villogott már hónapok óta, hogy muszáj volt ránéznem az oldalra. Tök jó facebook oldal, teljesen rendben lévő weblap. Nem a külső számít… Tudom… de azért mégis azt látom elsőre. Na a külcsíny alapján teljesen bejött a hely. Profi dolognak tűnt. online jelentkezés az órára is, hogy lássák, mennyien lesznek órán, hogy ne legyen tömegnyomor, vagy ha kevesen vannak, akkor… akkor meg nem tudom mi van, gondolom lemondják.  regisztráltam magunkat a péntek délutáni órára.
Eljött a nagy nap. A kismama torna felavatásának ideje. Baromi hideg volt és előbb értünk a terembe kb háromnegyed órával.  Ezt, jeleztük is, hogy tudjuk, hogy korábban van még de, hogy addig használhatjuk e a kardió gépeket ? Mert ha nem akkor elmegyünk még valahova sétálni. (francnak volt kedve sétálni kint a hidegben ). aztán lassan jött a válasz, hogy na jó, nem lehetne , de most az egyszer, majd úgy csinálok, mint aki nem látja – mondta  a recepciós.

Regisztráláskor jött a vinnyogás, amire számítottunk. Cseh-Németh Fruzsina és Luca.
Jujjj de cukiiiiii. Tesók vagytok és együtt várjátok a babát. Jujjjjj jujjj de édi. Hát ez szuper fantasztikus.  A recepciós cukkendáresz kirohanása után közöltük, hogy nem. Én vagyok terhes a húgom csak elkísért. ( Lucát is érdekelte amúgy, hogy mi zajlik egy ilyen órán, ha már ebben a világban mozog, dolgozik )
Átöltöztünk, megkerestük a kardió termet, amit valamikor az 1980-as években hozhattak létre ( fotók alapján nem olyan volt). Lerobbant futó padok és társaik. Nem baj, jó lesz arra a fél órára míg az óra kezdődik. Se zene se semmi. Csak a pince a gépek egy nő és mi ketten. Föld alatti internet mentes részleg. Világvége hangulat. Olyan, ha jönnek a zombik biztos nem találnak meg minket, olyan fedettség van a bunkerban. Nem baj. Jó lesz ez. Úgysem ezért jöttünk. Hanem, hogy egy ultra szuper fasza kismama tornán részt vegyünk.  Odamentünk a „kisteremhez”, ahol az óra volt. Tényleg kicsi. nem a méret a lényeg úgyhogy tökmindegy. A termen nem volt ajtó, hanem vm kis szakadt függöny lógott. Megint tökmindegy, külcsíny –a belbecs meg a tartalom. A felszereltség az az volt, amire vártunk. Nagy gumi labdák, polifoam, apró súlyok oszt ennyi. Meg egy tároló zsák. Lucával azonnal rá is ugrottunk, hogy mi lehet benne. Mert nem ám nyugton vagyunk, hanem mindenről mindent tudni kell. Kopott retkes dzsuvás plüssök voltak benne. A gyerek torna kellékei. Hát nem tudom… A lepukkantság csúcsa. Az órára mi ketten vártunk meg még egy szerintem velem egykorú lány. Míg nem jött az oktató gyorsan fotózkodtunk a plüssökkel, hogy legyen képi anyag a bloghoz. Meg amúgy is, miért ne. A selfik világát éljük. Egy plüssös selfivel több kép a telefonban vagy sem hát nem mindegy?
Bejött az oktató. Egyem a szívét. Nagyon zavarodott volt, izgult, kicsit hadart, kinézetre olyan volt mint a combom. Mármint a méretei. Alacsony rettenetesen vékony, olyan, akire kétszer kell ránézni, hogy észre vegye az ember. Bemutatkozott, elmondta hogy gyógytornász meg mittudom én mi, meg mesterképzésen tanul még gyógyabb tornászatot.  A nevünket nem kérdezte meg, noha csak hárman voltunk és azért mégiscsak jobb és könnyebb nevén megszólítani valakit, mint addig szuggerálni míg elkapja az ember a tekintetét és akkor megszólítás nélkül lehet beszélni. Annak örültem, hogy megkérdezte, ki hol tart a terhességben és, hogy van e bármi panasz, kellemetlenség satöbbi.
Semmit nem vártam az órától, meg volt elképzelésünk is hogy mi lesz rajta így meglepetés sem ért. Igen, gumi labda polifoam meg a kis súlyzó. Az edző lány zavara a későbbiekben sem csökkent, sőt talán nőtt is. Lucával akarva akaratlanul kacagtunk. Saját magunkon. Ott ültünk a gumilabdán és a lábfejünkett állítgattuk spicc pipa spicc pipa pózokba. Aztán meg hol felemeltük a kezünket a plafon felé hol letettük. A gumilabdák meg olyan furcsán nyikorogtak alattunk, mintha star wars űrhajók közelítenének a földhöz. A hajtóművek leállnak vagy inkább  lerobbannak. Fetrengtünk a polifoamon, mint partra vetett viziuborkák és vártuk a csodát. De az nem jött. Spicc pipa spicc pipa. Ábszolúte, mintha valami boka törés utáni rehabon lettünk volna. Ami persze fontos, átmozgatni, mert terhesség alatt bedagadhat. De ehhez nem kell  nekem edző.  Az edző csaj aranyos volt, noha nem tudtam komolyan venni. Volt, hogy elfelejtette milyen gyakorlat következik. Nekem mindegy volt, mert úgysem éreztem, hogy mozgok, Luca viszont kisegítette ( szakmai ). Szuszogtunk, bokáztunk, mi jókat nevettünk saját magunkon. remélem az oktató nem vette magára még véletlenül sem. Azzal próbált baromira szakmai lenni, hogy nyomta a betanult latin szavakat. nekünk nem csípőnk volt, hanem os iliumunk. De néha  bal és a jobb oldal kifejezést össze keverte. Épp háton feküdtünk és kérdezte, hogy szédül e bárki is. Vagy tapasztalt e már szédülést. Ekkor, ebben a pózban, egy új dolgot tanultam, hogy 6 hónapos kortól nem ajánlott sokat háton feküdni, mert a  méh és a magzat súlya összenyomja az alsó testből a vért a szívbe visszaszállítani hivatott vena cava-t, ami vérnyomás vesztést és ájulást okozhat. Káosz valami a neve. Káosz andulandusz. Luca reflexből nekem akarta mondani, de végül annál hangosabb lett, hogy  Ő a tegnapi hat korsó sörtől van káoszban. ezen persze mindenki jót röhögött.
A tornán számomra semmi nem történt. Lett egy pár plüssös fotó. Megkérdeztem egy két fenékre végzendő gyakorlatról, hogy szabad-e ( ha már szakember, meg gyógytornász) . Arra megkaptam a választ és a helyes test tartást is.
Gondolkodom még azon, hogy elmenjek-e máshova is kipróbálni, de nem hiszem, hogy többet ki tudnak hozni, abból a szűk keresztmetszetből, amit szabad egy terhes nőnek csinálnia. Aztán ki tudja, ha valaki tud valami jót… khmm khmm az szóljon.
Természetesen ez a torna teljesen megfelelő azon kismamák számára akik esetleg nem sportoltak terhesség előtt se (azok ne most akarják bepótolni ezt ), de a babavárás alatt rájuk jön a roham, hogy na akkor elkezdek sportolni. Ahhoz jó, hogy a semminél több legyen. Segít karbantartani. Meg a test meg a lélek egyensúlya és ilyenek.

Oké egyértelmű számomra, hogy a várandósság alatt a sport nem szólhat a teljesítményről, vagy arról, hogy jó ég híztam 4 kilót (ha csak ennyit híztam volna...). Teljesen egyetértek. De akkor is. Hiányzik. Nagyon. Ez van. De jó lenne…

A torna után fogtuk magunkat és beültünk moziba. Férfiak és csirkék. . . Imádom az északi népek filmjeit ( dán, finn, norvég stb ). Ebben a  filmben szereplő férfi színészeket is nagyon szeretem és a korábbi filmjeiket is. A Féfiak és csirkék egy nagyon bizarr nagyon beteg Dán fekete komédia volt. Pont ez kellett a spicc pipa után nekünk péntek estére.

u.i: a képen három fej látható : Lucáé egy dzsuvaplüss törpe feje és az enyém. 

Képzeld valami folyik a mellemből. És nem Coca-Cola zéró.

Több mint tíz éve. Van az már vagy 12-13 is. Sokszor és rettenetesen fájt a fejem. Aztán fogtam magam és egyik nap az előszobában összerogytam és a csempén landoltam. Anya csak egy dübbenést hallott, és szaladt oda hozzám. Tarthatatlan volt a fejfájásom, tényleg már a migrén szintjén is túllépett az állapot. Gimis voltam. Nem, nem iskola undorom volt. Nem megjátszottam, hogy otthon lehessek és kihagyjam a dolgozatokat és a feleléseket. Jó persze nemhiszem, hogy bárkinek a hobbija volt felelni vagy dogát írnia de a fejfájás nem a matek meg a kémia és egyéb cukkendáresz dolgok miatt volt. Azóta se tudom, hogy X=Y, akkor hogy jön ki a végén, hogy X= 7. Kik vagyunk mi, hogy bármiféle egyenlethez, amiben nincsen szám, csak úgy hozzá rendelgessünk a nagyvilágból mondjuk plusz 3-at mindkét oldalhoz. Lehet a fejfájásom miatt nem bírtam ezzel megbarátkozni soha. Na mindegy a lényeg, hogy az ájulás után sorra kezdtünk el vizsgálatokra járni. Rengeteg vérvétel, volt egész napos is. reggel be kellett feküdnöm a kórházba és egész nap a véremet szívták le fél óránként óránként. Eleinte adta magát a testem aztán gondolom ő se értette, hova kell az a 12. ampulla vér és már nehezen adta magát így só oldatokat lövelltek fel a vénámba majd 3 ápoló gyüszködte ki belőlem a vért – egyik az ampullával volt elfoglalva a másik kettő meg szorította tépte préselte a karomat hogy kifacsarjanak belőlem vérlevet. Mint a narancslé gyártása. A gép ami sorra bedarálja a narancsokat és a szuszt is kipréseli belőlük. Én voltam a narancs és az ápolók a gép.
Végül egy ismerős segítségével nem kellett egy évet várni agyi MR vizsgálatra és viszonylag hamar egy hónapon belül már időpontom is volt. Az agyi MR vizsgálat az kb úgy néz ki, hogy van egy szoba, amiben van egy gép. És van egy üveggel elválasztott vizsgáló, ahol a számítógépek és egyéb kütyük vannak, amik az ember agyáról mutatják a felvételeket. Maga az, hogy miket lehet nézni azért elég horror egy ember számára. Maga a tudat, hogy mit keresnek bennem. Az agyi elváltozások kimutatását MR-rel végzik. A vizsgálat során láthatók az agyi képletek, erek és a koponyát alkotó csontos elemek elváltozásai, kimutathatók a fejlődési variációk, agykamrák elváltozásai és az agyállomány bizonyos elsődleges és másodlagos daganatos elváltozásai esetleges vérzések. Szóval nem egy barátságos vizsgálat. Van a gép, amibe be kell feküdni. Futurisztikus. Kicsúszik egy ágy a gépből fel kell rá feküdni a fejet rögzítik beállítják a testet és utána búcsút vesznek megnyomják az indítást és az ágy becsúszik a gépbe. Mozogni tilos. Lehetőleg csukott szemmel kell lenni, hogy a felvételek sikeresek legyenek az agyról. A vizsgálat előtt szóltak, hogy van egy kontraszt anyag, amit néha be kell adni. Ez abból áll, hogy fogják és a kari vénán keresztül a kontraszt anyagot a véráramon át eljuttatják az agyba, ami különféle területeket megszínez. Bementem a masinába és tudtam, hogy onnantól kezdve fél óráig meg se moccanhatok. Hatalmas kihívás. Elkezdődött. A gép zúgott fénylett, majd egy mikrofonon keresztül beszóltak nekem, hogy most ne ijedjek meg és ne is mozogjak, de kell a kontraszt anyag. Köszi. Ne mozogjak és mindjárt belém döfnek egy tűnt és én ezt bírjam rezzenéstelenül. Muszáj volt. Bírtam. Fél óra magány a gondolatokkal. Közben semmit nem tudok mi történik odakint. Azt nem mondom, hogy féltem, mert bele se gondoltam mélyebben, hogy mit is mutathat ki ez a gép. Akár agydaganatot. Vége lett a vizsgálatnak. Kimentem az öltözőbe, majd onnan a váróba. Anyukám sehol nem volt. Leültem és vártam, hogy előkerüljön. Aztán eltelt 10-15 perc és kijött a vizsgáló szobából. Falfehéren, próbált mosolyogni. Anya minden orvosi vizsgálat előtt nagyon izgul így a tekintetét arra fogtam, hogy már megint valamit túl aggódott. Elindultunk haza.  Kiderült, hogy nyugalommal várt, kint a váróban rám, majd egyszercsak szóltak neki, hogy legyen kedves befáradni, mert valamit találtak. Valamit találtak a lánya fejében. El nem tudom képzelni, milyen érzés lehet, mikor valakit egy ilyen mondattal szólítanak pláne egy agyi vizsgálat közben. Anyukámmal közölték, hogy az agyalapi mirigyemen látnak elváltozást. Ez egy cseresznye nagyságú agyi függelék, ami leginkább a hormon háztartásért felelős. Pl.: oxitocin, ami most pont utána olvastam a , hogy az oxitocin a méh összehúzódását segíti elő a szülés során, ezenkívül szorongáscsökkentő és euforizáló hatása van. Nos ezen az agyalapi mirigyen találtak egy jóindulatú kis cisztát. Ami ott van. Jobb lenne ha nem lenne. Kinek kell az?
Utána értekeztünk orvossal, aki megnyugtatott minket, hogy ez apró és valószínűleg majd magától el fog tűnni, amúgy meg az orron keresztül egy műtét során el lehet tüntetni. Felsorolta, hogy mikkel járhat ha  a ciszta nő. Mikre kell oda figyelni. Mert akkor változik a mérete és elkezdi nyomni azokat a részeket, amiket nem éppen kellene. És ha súlyos meddőséget is okozhat. A tünetek. Bajszom nőhet, meg szakállam, szőrös mellek, látás romlás valamint a mellemből folyhat a tej. Azért 16 évesen ilyen dolgokat hallani nem túl kellemes. Bajusz, szakáll, szőrös mellből tej folyás. Szerencsére egyik tünet sem jelentkezett a későbbiekben. Nem lettem Chewbakka, tudjátok Star Wars meg Han Solo. A legnagyobb szőrös szereplő.
Ez az egész jelenlegi terhességi fázisomban azért jutott eszembe és elevenedett meg tisztán, nagyon régen nem is gondoltam az agyalapi mirigyemre, szóval azért jutott eszembe, mert a terhesség során már bőven a szülés előtt elkezdhet folyni az anya teje. Azért ez mégiscsak egy új dolog. Fura. Tej. Belőlem. Tehén. Emlő. Emlőváladék. De két kezemet össze teszem, hogy a kisbabánk miatt tapasztalom ezt. Így nézve már nem is olyan szörnyű és boldoggá tesz. Itt nem azt kell elképzelni, hogy mintha dobozból öntené az ember reggel a 2,8-as tejet a kávéjába. Minimális mennyiség. Egy két csepp. Van, hogy annyi se. Van, hogy átlátszó, fehér,  a kettő keveréke. Mint a Mehemed. Volt egy török  Mehemed meg a tehenei. Én vagyok a Mehemed a melleim meg a tehenek. Fú de szép hasonlat. Köszönöm Móricz Zsigmond, hogy tudtam mihez hasonlítani magam. Szóval igen cseppekben folyik. Van, hogy nem is veszem észre, mert a melltartóban köt ki. Most már tudom miért árulnak melltartó betétet.  Ha valakinek ez gusztustalan azért gondoljon bele, hogy egyszer ő is volt baba és az anyukája szoptatta. És vizuálisan ezt most elképzelni. Na igen az már hát izé na.
Totál normális folyamat az előtej, nem kell tőle megijedni, a hormonális változások okozzák. Ez az egész tejes dolog semmit nem jelent  a későbbi szoptatással kapcsolatban. Ez van.  A terhességgel jár, kinek több kinek kevesebb. Eleinte furcsálltam, bizarrnak tartottam. Nem tudom, hogy miért… Sokat segített az elfogadásában, hogy ezt a jelenséget meg tudtam osztani a párommal, Tibivel. Jó volt elmondani neki. Képzeld valami folyik a mellemből. És nem Coca-Cola zéró.

Rájöttem, hogy azért hízok, mert szerintem még a karácsonyi ebéd is bennem kering valahol. Lubickolnak a halászlé tengerben a bejglik. El tudom képzelni, hogy az anyai hormonjaim kiállnak a babáért és össze fognak az emésztőrendszer izmaival.

Püffedt a fejem. Rettenetesen. Meg kiégett az egyik izzó reggelre a fürdőben így első találkozásom önmagam képmásával olyan volt, mint aki egy nehézsúlyú boxmeccs után tükörbe nézni (mármint sportolóként, nem egy nézőként ). Hunyorogva vizslattam, hogy az karika vagy álmomban valahogy úgy fordultam, hogy bele mentem szemmel valamibe és belilult a szemem alatt. Elég régóta nem vagyok, egy minta példája  a jó alvásnak olyannyira nem, hogy lehet fel kellene keresnem egy szakembert, aki megtanít aludni. Mióta babát várok egyre többet forgolódom. Viszonylag éber vagyok éjszaka. Napközben meg nem alszom – tehát nem áll fent egy fordított életvitel.  Lehet elkezdtem tudat alatt edzeni már arra az időre, mikor drága újszülött kisfiunk visít majd az éjszaka közepén, mert valami éppen eszébe jut.

Nos a jelenlegi kinézetem egy vemhes hörcsögére hajaz. Soha nem láttam még hörcsögöt sok kis hörcsöggel a hasában de az odújában bujkálva pont úgy festhet, mint most én. Tibi szerint gyönyörű vagyok. Biztos nagy állatbarát. 

Lekopogom, hogy eszméletlen simán zajlik a terhesség. Tényleg semmi komolyabb bajom nincsen. Itt a komolyabb például a hányás. Mert számomra az már komolyabb lenne. Meg az kinek jó ? Persze van olyan, hogy valaki sikeresen több szeszt fogyaszt, mint amit kellene, aztán meg már jobb, kint mint bent  a dolog, na de csak úgy random hányogatni egyáltalán nem lehet jó.
Nálam apróbb dolgok vannak terítéken egyelőre. Állandóan wc-re kell mennem (nem nagy dolog csak kicsi) . Pisilni kell. Folyton. Ennek következtében nem is értem miért van bevizesedve és hörcsögösen felpüffedve a fejem. Hiszen a folytonos pisilés az fent áll.  Jön kifele a folyadék. Igen. Elmegyek wc-re és mire lehúzom újra kell. Nyilván nem töltöm bent a napom a toálettben, de amúgy simán lehetne. Be költözöm a budiba, mint az Örkény István Tótja azt jónapot. Át van mosva a testem az biztos.  Aztán nekem nehogy valaki össze keverje a dolgokat – a vizelési inger nem egy spéci terhességi jel (tünet), tehát csak azért, mert gyakran pisilnie kell még valakinek az nem azt jelenti, hogy terhes. Ez olyan bogaras rovaros dolog, nem ? Minden bogár rovar, de nem minden rovar bogár.
A tuti duó az lehet, mikor valaki a terhesség  első harmadában (alhasi vérbőség miatt) érezi állandóan a pisilhetnéket, de emellett még fel is fázik. Álom az álomban. Aztán meg már azért kell, mert a baba nő és nyomja a hólyagot. Ki van ez találva kéremszépen. Viva la vida. A wc-ben történő másik dolog az meg megint más. Az meg szinte semmi. Hát igen riogattak is vele, hogy várható lesz ezen gyönyörű szó . székrekedés – mert terhesség alatt ez is normális és ez van ezt kell szeretni. Van is ez is van. De szeretni? Hogyne. Rájöttem, hogy azért hízok, mert szerintem még a karácsonyi ebéd is bennem kering valahol. Lubickolnak a halászlé tengerben a bejglik. El tudom képzelni, hogy az anyai hormonjaim kiállnak a babáért és össze fognak az emésztőrendszer izmaival, hogy figyi már akkor lehet egy kicsit sztrájkolni. Nem kell itten dolgozni. Majd ráér az nyáron is. Meg a méh az mindent nyom. Elnyom. Helyet csinál magának. Nyomja a többi belső szervet. Nincs rá orvosság. El kell fogadni. És házipatika ide vagy oda szilva meg tej és társai –áh semmise. Rostok – az se semmise. Bennem van már egy fél nagybani piac teljes gyümölcs készlete. Kész csoda, hogy nem nő narancsfa az orromból alma meg a fülemből. Az ananász nem tudom, honnan tudna kinőni. Az majd a baba lesz. Egy jól megtermett giga ananász.
Össze teszem a két kezemet, hogy ezen terhességi állapot kísérő haverja az arannyal kezdődő és ér-el végződő nem is értem, hogy lehet ez a neve ellenfél még sehol nincs. Bár magamat ismerve, most hogy gondoltam rá meg írtam is róla… na de ne. Könyörgöm ne. Azt ne. Inkább egy aranyhal, arany nyaklánc, aranytallér, arany középút bármi ami arany csak az ér szó ne szerepeljen benne.

Egy kis karikás szem vemhes hörcsögfej nyugtatásként kattintok is a google-re és ott meg be a keresőbe :  shocking pictures of celebrities without make up ... igen ez kell most ezzel a fejjel 

Soha nem voltam egy ’partiállat. Nem is tudom miért használom ezt a kifejezést. Mi az a partiállat? Mondjuk múltkor pont felreppent ez, mikor az egyik politikusunk Ibizán pislog meg szipákol egy szórakozóhely videofelvételén.

Soha nem voltam egy ’partiállat. Nem is tudom miért használom ezt a kifejezést. Mi az a partiállat? Mondjuk múltkor pont felreppent ez, mikor az egyik politikusunk Ibizán pislog meg szipákol egy videofelvételen.  Hab**y Partiállat Ár**d. Ki Ibizára jár pénteken ki meg a Morrisonsba. Meg akkor ki az a parti állat? Aki mondjuk puffog ha reggel 7-kor rá kapcsolják a fejére a diszkó fényeket, mert zár a hely és kint már az emberek a hetes busszal mennek éppen munkába vagy ahova akarnak. Egész héten várja a pénteket vagy a szombatot, hogy jöhet a csapatás. Tegnap a villamoson egy srác és egy csaj arról beszélgettek, hogy idén a sziget fesztiválra majd sátorba tekerve viszik  be a töményet… Igen sziget fesztivál. nem lehet elég korán elkezdeni készülni. Van aki még az építkezés alatt bejut és egy fa tövébe elássa a piát, ahonnan később előkotorja. Hűha. De visszatérve oda amiről ma szónokolni szeretnék, az az esti nyomottságom. Nem voltam soha olyan, aki meg volt őrülve, hogy végre hétvége legyen és már hetekkel előre tudta, hogy hol milyen party lesz. Jó a koncert az más. Azt persze előre tudom, hogy meglegyen rá a jegy. De szívesen beültem a húgommal vagy a barátokkal sörözni dumálni, ha esetleg úgy alakult kicsit tovább menni valahova tipegni. A táncparketten való tipi topi hajnali legkésőbb 2- kor véget ért általában számomra, mert már nem éreztem azt, hogy bármi érdemleges történhetne a buliban. Szép volt jó volt elég volt. De nyáron fröccsözgetni, sörözgetni a teraszokon a jó időben, beszélgetni, röhögcsélni az élet nagy dolgairól filozofálni például a világ keletkezéséről a nagy Bummról és, hogy oké a bumm de előtte mi volt ? Bennem nem volt baba aztán lett a nagy bumm és most júniusban meg megszületik az első gyerekünk. Na ez bumm. Nagy bádábumm, olyan Milla Jovovichosan Ötödik elem módjára. Biztos voltam benne még nemrégiben, hogy a szociális életem a helyén marad. Simán ezek az esti beülések ugyan úgy megmaradnak baba ide vagy oda. Ábris alszik a kocsijában mellettünk majd  a teraszon mi meg vígan traccspartizunk. Szerencsére (ennek én örülök), hogy a páromnak Tibinek az „éjszakai élet” igényei ugyan azok mint nekem. Egy két jó ital és a társaság. Úgyhogy minden a sínen van. Barátok jó idő satöbbi satöbbi. Összejövetelekre eljárogatni, koncertre, hogy az élet ne álljon meg.  De hol van ez még ? Már most nem bírom !!! Megőrülök ! Olyan szinten kipurcan a testem eset 8- 9 körül, hogy elképesztő. Kissé nyűgössé válok itt a kissé elég lightos kifejezés… szóval inkább nagyon. Jön egy holtpont és szeretnék otthon lenni nyugton. Eldőlni, mint egy zsák krumpli. És persze nem alszom, mert azt nem tudok – fent vagyok hajnali 1-2-ig, de ha egy kocsmában ülnék eddig ott borulnék bele az almafröccsömbe. Semmi erőm, energiám. Hol van a kedv? Az talán van. Bár lehet nincs is. Múltkor sikerült fél 11-ig a többiekkel maradni és csak utána haza menni. Wow. Kemény partiállat voltam. Odatettem magam.  Tök jól bírom azt is, hogy nem iszom alkoholt. Nem is nagyon vágyom rá, csak azért, mikor mindenki jóízűen issza a különféle cseh söröket hát áhhhh én is szeretnék egy meggyeset legurítani, ha azt vesszük gurítom is meggylé formájában. Jó lenne ha kicsit helyre billennék, mert ez nem állapot. És foggalmam sincs mit tegyek. Nyilván az a helyes, amit a szervezetem diktál. Ábris bent kiadja az agyamnak az utasítást, hogy menjünk haza az meg úgy adja nekem tovább az egész ügyet, hogy én akarok hazamenni. A többiek meg mindig mondják, de rég láttunk már titeket, meg jaj maradjatok még. Maradnék én…

Rajta vagyok az ügyön, hogy ne kopjak el az életből részt vegyek különféle összejöveteleken. Még a baba sincs kint. Teljesen elhatároztam magam. Jött is egy meghívó a virtuális világban facebookon. Tíz éves gimnáziumi osztálytalálkozó. Most májusban lesz, hogy tíz éve leérettségiztünk és jobbra balra szétszóródtunk.
Az osztálytalálkozó dátuma: 2016. június 11. Ábris születésének belőtt dátuma: Na tipp?  2016. június 11. 

Remélem a kórház kantinjába szervezik. És én leszek a kantin partiállata. 

Jó napot, kérnék szépen fél kiló friss méhlepényt. Már adom is drága. Egy kicsivel több. Maradhat? Persze. Mi lesz a mai ebéd ? Placenta pöri nokedlivel hozzá egy kis kovi ubi

Tény, hogy van aki rágja a körmét, a bőrkéket a kezéről és aki kellően hajlékony az még a lábáról is lenymanyogja. Aztán meg megeszi. Egy jó kis bőrke. Friss tepertő. Bele süti pogácsába. A gyerek piszkálja az orrát, az agyáig bányászik és amit talál azt a szájába juttatja. (láttam már ezen műveletre felnőttet is. . . vannak bajok. . . ). 

Ez még egészen light-os öncsócsálás. Terhesség alatt az ember kattintgat olvasgat, akarva akaratlanul szembe jön vele minden az interneten. Olvasgatva száguldozva a net birodalmában képekbe botlottam a méhlepényről. Méhlepény a magzati életben tápláló, részben anyai, részben magzati eredetű szerv lényegében közös cucc. Másik elnevezése placenta. Védelmet nyújt, tápanyag jut be a baba szervezetébe rajta keresztül – hasznos. A lényeg, hogy, ez vagyis a palcenta szülés után kijön az anyából. Sajnos bármennyire is az élet velejárója ez elég gusztustalan, pláne úgy, hogy nem bírtam ki, hogy ne nézegessek róla képeket.
Az állatvilágban megeszik az állatok. Ami ott egy bevett szokás. Ilyenkor a zsiráf is húsevő lesz. Ráadásul magát falja fel. Ezúton jelezném, azoknak akik még nem tudtak róla, hogy ez egyre több anyuka számára bevett szokás, hogy megeszik szülés után a méhlepényt. Az rendben vagy, hogy benne van a lepény szó, na de akkor is. Nem nyersen eszik. Legközelebb elmegyek vérvételre, aztán megkérem, hogy egy-két ampullával többet szívjanak le, ert abból otthon hagymás sült vért csinálnék, ezzel egy laza ön disznóvágási rituálét tartanék a konyhában a gáztűzhely fölött. Hagyma megdinsztel rálöttyint a vér aztán majd lesz valami.

A méhlepény elsődleges célját a legtöbb esetben a gyermek születés ezután teljesítette és kidobásra ítélik. Véres szerv. Irány a veszélyes hulladékgyűjtőben. Egyre több helyen elterjedt szokás, hogy a méhlepény nem a kukában landol, hanem otthon az asztalon, mint fogás. Placenta szakácskönyv van ? Mert, ha nincs épp itt az ideje piacra dobni. Ezt le is védetem, mielőtt valaki más ehhez folyamodna. Placenta Piknik a Margit-szigeten. Tele van tápanyaggal – oké ez biztos, hiszen egy kis élet is kifejlődött belőle. Tele van vassal és B12 vitaminnal. Mmmmm vitamin bomba. Gasztro orgazmus. Ez megszülte az hazavitte aztán meg jól megette. Ha nem szül éppen az ember, de erre vágyik akkor irány a fekete piac? Nyomoztam. A méhlepény ára meghaladhatja a 150.000 Ft-ot. Jó napot kérnék szépen fél kiló friss méhlepényt. Már adom is drága. Mi lesz a mai ebéd ? Placenta pöri nokedlivel hozzá egy kis kovi ubi.
Segít a szülés utáni depresszió megelőzésében plusz vitaminbomba. Csin Si-huang-ti is csipegetett ebből a delikátessze ínyencségből. Ezzel, akarta meghosszabbítani az életét. 50 évet élt. Placent anélkül lehet, hogy csak 37-et. De ez már soha nem fog kiderülni.

Bárhogy is van Amerikában, Ázsiában, Kínában ez már annyira nem számít megbotránkoztatónak. Mindenki azt eszi ami jólesik. Palcenta pörkölt, rántottplacenta krumpli pürével esetleg hortobágyi húsos...
De bárhogyan is nézzük ez hannibalizmus. Önhannibalizmus.

Egészségére mindenkinek ! Dr. Hannibal Lectert meg innen is csókoltatom

Baromira nem mindegy, hogy az ember kit talál magának ezen orvosok közül. Teljes kiszolgáltatottság. Mintha a dzsungelben foglyul ejtenének, meztelenre vetkőztetnének rám parancsolnának, hogy feküdjek hanyatt és még valami gyilkos méreggel ellátott köpőcsővel is becéloznának...

Bevallom konkrétan az elnevezéstől is kiráz a hideg. Számomra nem cseng jól se szépen se sehogyan. NŐGYÓGYÁSZ. Baromira nem mindegy, hogy az ember kit talál magának ezen orvosok közül. Teljes kiszolgáltatottság. Mintha a dzsungelben fogjul ejtenének, meztelenre vetkőztetnének rám parancsolnának, hogy feküdjek hanyatt és még valami gyilkos méreggel ellátott köpőcsővel is becéloznának. Dzusngel nincs csak beton rengeteg, esetleg a Margit-sziget, de az nőgyógyászok meg nem ott rendelnek a susnyásban. Jól indul ez a mai bejegyzés, annak ellenére, hogy az én szuper nőgyógyászomat szeretném bemutatni. Ma megyünk hozzá délután.  Innentől marad csak doktorúr, doktor, orvos vagy valami ehhez hasonló, mert ez így leírva békésebb.  Viva Harry Potter és Voldemort nagyúr kinek a nevét nem ejtjük. Nem is láttam az összes részt. De most épp megint valami válogatás van szereplőkre.
Kiszolgáltatottan egy középkori kínzóeszközhöz hasonló ágyban/ székben görcsösen fekve. Közben meg persze lazulj. Lazulj, mert úgy szorítasz, hogy eltörik a vizsgáló szerszám. Igen? Mindjárt feldugok én is neked valamit és akkor majd beszélgetünk a chill-ről, meg a lazulásról. Itt jelezném a férfi olvasóknak, hogy a nők gyilkológépek is tudnak lenni. Soha nem voltak jó tapasztalataim ezekkel az orvosokkal. Az orvos, aki ott keresi a problémát, ahol más az élvezetet. Lehet, vannak nők, akik imádnak ilyen vizsgálatokra járni, hát én nem az ő csoportjukat erősítem. De muszáj menni kedv ide vagy oda. Rákszűrés. Kötelező. Régen míg meg nem találtam az én mostani szuper doktoromat az örsre jártam. Szabad ilyet leírni, hogy Örsvezér tere ? Leírtam. Ez van. Borzalmasan nyomasztó falak, csempék, néha az várakozók is. Ott ül az ember a retro székeken , mint valami mészárszéken és várja, hogy rálépjen a futószalagra. Aztán hívnak. Az ember bemegy és próbál túlélni. Nem szidom az orvost, aki ott ül és fogad, mert ez a dolga a hivatása csak valahogy nincsen jól csomagolva az egész. Még csak nem is olyan, mint a savanyú cukor. Hogy a papír csillogó viszont, ami belül van az cseppet sem édes.
Ahogy kiderült a testi jelekből, hogy babát várok, egy biztos volt, hogy kell keresni egy orvost, akihez „szívesen” megyek. Megvan az összhang a kölcsönös rezgés, minden. Addig nem kötelezem el magam, míg meg nincs a megfelelő személy. Azt tudtam, hogy az előbb említette intézménybe nem fogok vissza térni. Még ha erőszakkal cipelnek akkor sem. Ezt megbeszéltük Tibivel, teljesen megértett és mellém állt. Egyértelmű volt számára is. Annyit mondott bízzam rá a dolgot ő majd kerít valakit. Talán egy nap sem telt bele, mikor közölte, hogy rengeteg embernél utána érdeklődött és kapott 2-3 nevet. Olyanoktól, akik már szültek valakinél és csak ajánlani tudják.

Mindketten azt mondtuk, hogy ez az amire nem fogunk pénzt sajnálni, akár magán orvos, akár nem. Tibire bíztam magam. Átadtam ezzel kapcsolatban neki az irányítást. Bevallom elképesztően jófej, mert imád segíteni intézni bármit. Ha már terhes nem lehet ( Arnold Schwarzenegger pedig szült egy filmben nem ? Vagy legalábbis terhes volt. Neki ment. Akkor bármi lehetséges.)  és helyettem nem tudja végig csinálni legalább az időpontokat had egyeztesse ő. ÓÓÓÓ ámen. Köszi. Gyűlölök úgyis telefonálni. Kicseng beleszólnak a túl végen. fúj. És el is intézett egy hét mulvára egy időpontot egy Óbudai kórházhoz tartozó orvoshoz. Rendel a kórházban is, de mi úgy döntöttünk először a magán rendelésére megyünk, nézzük,meg az milyen, hogyan működik.

Tudtam persze ajánlás útján megyünk, az orvos a telefonban kedves volt blablbalbla. De akkor is rettegtem. frusztrált voltam. reméltem soha nem érünk oda. Inkább ne ma menjünk, majd máskor sipákoltam Tibinek a kocsiban, az első három felsipákolás után nyugtatott, hogy jó lesz, minden rendben megy majd. Nyugi. Aztán már nem tudott, komolyan venni és csak nevetett rajtam.
Izgultam. Minden jel azt mondta, hogy baba lesz, de nekem kellett, hogy ezt egy orvos is hitelessé tegye. Megerősítsen. Támaszt várok.
Megérkeztünk. Egy csodálatos kis rendelő. Időpontra mentünk, de előbb érkeztünk, had tudjak még a váróban is stresszelni. A kicsi ez a falu/világ teória ismét beigazolódott. Egy pár lépett be a rendelőbe nem sokkal utánunk. Tibi nézte a nőt, majd megbökött, hogy szerinte Ő egy általános iskolás osztálytársnője volt Dombóváron. Valóban így volt. Elterelődött az idegről a gondolatom kb fél percre. Ők is elmondták, hogy nagyon jó a doktor úr…stb stb… Hiszem ha látom.

Szólítottak. Felálltam. Elhaló hangon elköszöntem Tibitől  és elindultam, mint aki a kivégzésére megy. Halálsoron. Csak Tom Hanks nem volt ott.

Beléptem. Egy szép, tiszta igényes vizsgáló fogadott, aminek külön kis fürdőszobája, mosdója öltözője van. De ez kit is érdekelt akkor. Szúrós tekintetemmel elkaptam az orvost és gyorsan beszkenneltem. Szimpatikus, szemüveges, van egy kis hasa  talán 35 körüli lehet, tudtam róla, hogy van már gyereke. Köszöntött. Csodás orgánum. Legalábbis az adott stresszes szituációmhoz az pont csodás volt. Megnyugodtam. Na Fruzsina, miért jött? Tette fel a  költői kérdést, mire majdnem feleltem, hogy egy kiló kenyérért mi másért. Csacsogva kacarászva elmeséltem, miket érzek, hogy vagyok éppen. Kérdezett ő is erről arról. Majd mondta, hogy akkor megvizsgál. Ekkor a kacarászásom kicsit visszább esett. Bekullogtam az öltözőbe. Félpucérra bontottam magam aztán egy rózsaszín papucskában kicsoszogtam. Feküdjek fel. És ott volt. Ott a középkori kínzó eszköz. Egy életem egy halálom szokták volt, mondani ez van. A gyerekért bármit. Pláne, ha ő is kimondja, hogy van baba. Közben beszélt hozzám elterelte a figyelmemet és sikerült ellazulnom. Elengedni a frusztrációt a stresszt. Jött az ultrahang. És már mutogatta is a monitort, hogy na ott is van. Mire én csak annyit tudtam kinyögni: Hogy van bennem most akkor valaki?  Ezt megmosolyogta és közölte, hogy Fruzsina babát várnak. Ugyan csak egy kis foltot láttam. De az már a mi fiunk volt a monitoron. Leszálltam az ágyról, felöltöztem és tovább folyt a beszélgetés. elmondta, hova kell elmennem, milyen vizsgálatokon kell részt vennem és miegymás. Mindent megtudakoltam a sportolási lehetőségekről, mit szabad mit nem. Boldog voltam, mert sikerült találni egy embert elsőre, akiben megbízom, akire tudom, hogy számíthatok majd, akinek kitárulkozom. Azóta jártam már nála párszor.

Legyőztem a középkori kínzó eszközt. Én lettem az orvosi szék hóhérja.
Most kifejezetten várom a mai vizsgálatot. Aztán ki tudja. Lehet, megint vinnyogok. 

puszipá a blogbababa