Na és, hogy fogják hívni ? ... Hogy MI ?

Milyen egyszerű annak, aki kijelenti, hogy márpedig a gyerek Dömper lesz vagy Radiátor- fogja magát bemegy a hivatalba, engedélyezteti ott rábólintanak ( ezt ki teszi meg ? Ki dönti el? ) és kész.

Nomen est omen ejtsd: nómen eszt ómen. Ez most azonnal beugrott. Nemhiába tanultam gimnáziumban két éven át latinul. Akkor nem gondoltam volna, hogy még hasznát veszem, de így több mint tíz év elteltével véééégre eljött az ideje. Éljenek a holt nyelvek. Amiket soha de soha nem fogok használni tisztelet a kivétel, ha orvosnak áll az ember. Én nem álltam. Így maradt a blogban való villogás. Bár lehet, hogy egy ilyen „híres” szállóigéhez nem kellett volna két évig tanulni, mert anélkül is szembe jött itt ott az emberrel. Nevében a sorsa, a név előjel, a név kötelez és társai kapcsolódnak, ehhez, de van egy sanda gyanúm, hogy ezt mindenki tudta.

Csilliárd darab név van. Volt pár név a fejünkben már régebbről, ami talán…De, hogy örülünk, ha ki tudunk választani kettőt – egy fiút egy lányt – az összes közül ami mindkettőnknek tetszik ( a gyereknek nem tudjuk kikérni a  véleményét – majd megtudja ) és hogy az ilyen bazi nehezen fog menni, nem gondoltuk volna. Fogtuk letöltöttük az összes nevet, ami jelenleg már él, létezik engedélyezve lett Magyarországon és elkezdtük sorra venni ők. Egyesével. Dögunalom. Egy döglött dögunalomnak a dög unalma. Csak jönnek és jönnek. Vibrálnak villognak. Talán tetszik, de inkább nem. Ez tökjó!  Áh mégsem. Ez ? Kizárt? Te sem gondolod komolyan ugye? És ez így ment. És ment. Aztán már csak vonszolta magát. Milyen egyszerű annak, aki kijelenti, hogy márpedig a gyerek Dömper lesz vagy Radiátor-  fogja magát bemegy a hivatalba, engedélyezteti ott rábólintanak ( ezt ki teszi meg ? Ki dönti el? ) és kész. Megvan, hogy a fiúk Dömper bá lesz, vagy Radiátor bácsi. Remélem ezek férfi nevek és most nem sértettem meg egy Radiátor hölgyet sem.
Volt, hogy hiába tetszett egy név, azonnal hozzá társítottunk valakit akarva akaratlanul , akit ismerünk és esetleg nem rajongunk az illetőért így azonnal elúszott majd megfulladt a név.
Bepróbálkoztam Tibinél egy, mi lenne ha fiú lenne és a Boromír nevet kapná? Férfias, erős, nem jön vele túl gyakran szemben, és hát igen, J.R.R. Tolkien A Gyűrűk Ura című regényének szereplője. II. Denethor gondori helytartó és a Dol- Amorth-iFindulas  első fiaként született a harmadkor 2978. évében Minas Tirithben. Kell ennél több? Tibinek igen. Nem igazán ragadta magával a Boromír jelenség. Vissza kellett lépnem Középföldéről Magyarhonba.

Majd váltogattuk egymást. Mondott nevet Tibi aztán én majd Tibi és én. De semmi.

És egyszer csak megszülettek.

Én: Ábris

Tibi: Dejó. Ez tetszik.

Én: Imádom!

Tibi: Ábris. Krasznai Ábris. (fogott egy tollat leírta. Mosolygott. Ez még leírva is szuper)
A fiunk neve megszületett.  Ábris.

És utána érkezett is a kislány. Olívia. Trallalázva csicseregve mondtam, hogy egy kis toszkán hangulatot megteremtsek. Olív, Oliva, Olajbogyó, Olajfa. Friss, üde, zamatos. Erre is rábólintottunk mind a ketten.
Mondanám, hogy ennek örömére koccintottunk, de nem tettük.
Jó, hogy nem ikreket várunk – jó, ha épp fiú lány együttes érkezik, akkor nincsen gond, de ha két fiú vagy két lány…akkor azért jön a Anonimus. Lehet már be is van jegyeztetve.

A nevek vegyes fogadtatásra leltek mindenfelé.

Na és, hogy fogják hívni? Ha fiú Ábris ha Lány Olívia. Biztos? néztek jó páran kérdően. Mi az, hogy biztos-e? Persze, hogy biztos. De ez lesz a neve ? Nem. Nem ez lesz, ezt a nem létező hörcsögöknek találtuk ki, hogy addig is elüssük valamivel az időt. Nem lesz még egy neve? Nem. Ez a neve. Ábris vagy Olívia.

Az értetlenség leginkább Ábris esetében ütközött ki. Olyan Ponyvaregényesen. Mi vagyunk Samuel. L. Jackon vagyis Winnifield, mikor egy férfitól meg akarja tudni, hogy néz ki Marsellus Wallace…

Hogy fogják hívni?

Ábris

Hogy mi?

Ábris

Hogy mi? 

Te beszélsz magyarul? Akkor érted mit mondok nem ? A fiúnk neve Ábris lesz.  Á_B_R_I_S

Hogy mi?

Mondd ezt még egyszer (a filmben ekkor Samuel L. J. már pisztolyt szegez a férfi fejéhez…) Mondd ezt, még egyszer, hogy hogy mi. Mondd még egyszer te... / itt kisípolok mindent, mert nagyon nagyon nagyon csúnyán beszél a Winnfield-et megformázó Samuel L.J. / Mondd még egyszer.

Hogy mi? /és ekkor jön a filmben egy  laza vállon lövés/  

 

Nos szépen nyugodalmasan így festett belülről lejátszva Ábris nevének néhány személy tudomásra juttatása. Bájos. Édes. Kisfiús.

A nevek ezek lesznek. Nincs bizonytalanság, kérdés, esteleges változtatás. Nem emlékszem, olyanra, hogy én valaha megkérdeztem volna a szülőket, hogy ez most komoly? Elfogadom, hogy ők, azt a nevet választották. Nem kezdem el őket nyúzni. Ha kikéri a véleményemet, mert még nem biztos a döntésben, akkor persze kifejtem. De ha, határozottan kijelenti, akkor csak felfogom, és ha éppen tetszik akkor röviden tudomására adom, ha pedig engem nem nyert meg a név (ami neki tetszik ) azt megtartom magamnak és megyünk tovább.

Ábris.

Újabb kérdés.

És azt, hogy lehet becézni?  

Mókuska. Hogy máshogy?

 

puszipá a blogbababa