Supermanra jó a gatya

Szét pattannak rajtam a felsőim , mint Superman-en az ing, csak neki alatta van a cuppanós S ruci nekem meg a bőr. A csupasz bőr

Megszámoltam őket. Megszámoltam hány nadrágom van. 32 azaz harminckettő. Minden féle színű leginkább farmer anyagú, szűk, streccs, kicsit lazább amilyenek a gatyák lenni tudnak. De inkább a szűkek vannak többségben, mert azokat  kedvelem.  Vagyis lehet,hogy már csak kedveltem.  Ebből a hatalmas kupacból, ami rám jön az konkrétan :  0 azaz nulla duplanulla, semmi, zéró, zérus. Egy retkes gatya sem jön fel rám. Haszontalan tárgyakká lettek. A lábam és a fenekem az elmúlt öt hónapban semmit nem változott, csak a hasam, valamint  a csípőm kezdett el nőni, de ezek pont elegek ahhoz, hogy innentől kezdve a gatya gyűjteményem csupán a helyet foglalja  a lakásban. Megpróbáltam én azt, hogy nem gombolom be és egy hajgumival bővítem a csípő méretet, de áhhh kritikán aluli szituáció. A zipzár lecsúszik a bugyi kilátszik – és nem vagyok tele térdig érő pulóverekkel, felsőkkel, egyáltalán semmivel se, hogy ezt eltakarjam következésképpen gyűlölöm a gatyáimat. Enemy. A méreteim a terhesség előtt felsőben leginkább S-es méretűek voltak egyszer-egyszer becsúszott akár az XS vagy az M. Nos ezek a másik ellen hadsereg már a szekrényemben. Mellem megnőtt így minden feszül. Szét pattannak rajtam a felsőim , mint Superman-en az ing, csak neki alatta van a cuppanós S ruci nekem meg a bőr. A csupasz bőr. Felsőből nem nehéz nagyobbat találni, mert a mellem felveszi a méret különbséget. Na de a gatya? Rettenet. Hétvégén úgy volt bevásárolunk pár olyan ruhát, ami esetleg jó is rám. Boltból boltba túra. Télen pláne utálok, bent a plázákban boltokban meleg van rajtam meg caffog a télikabát sapka sál minden (mint az aranymelltartó akciómban) , amit pont úgy tépnék le magamról, mint Superman, mikor munkába indul.  Ha hasban jó egy gatya lent lóg és úgy nézek ki, mint aki besz@rt. Ezt nem tudom szebben kifejezni. Nem is akarom. Ha lábban fenékben jó a nadrág, akkor meg a hasamnál kritikán aluli. A csípőmön lévő bőr – bőr – inkább hurka párna réteg szépen kibuggyan és maga alá kényszeríti a nadrág derekát. A gombos verziósok kizárva. Nemhogy zárva- Tiltva az éltemből már. Maradt a gumírozott derekú. A baba-mamam részlegen hiába vannak ott a spéci gatyák a plusz pamut bevarrással,de azok hatalmasak. Egyelőre a  fejemre tudom őket húzni. Mondjuk van olyan reggel mikor rá is húznám a fejemre és még egy napszemüveget is vennék rá biztos ami biztos, mert kissé lufi fejjel kelek, hiszen hébe- hóba bevizesedik a fejem, mióta babát várok. Na jó hazudok – előtte is voltam légballon fejű. Ilyenkor tükörbe nézek vagyis hunyorgok próbálok a szemem alatti táskák fölött kilátni és mintha egy hetesbusz jönne velem szembe a tükörben. A rajzfilmekben ilyenkor szokott megpattanni a tükör és apró darabokra hullani. Na jó, de kinek ne lennének időnként buszfejű reggelei? Vagy legalább a szemei ne lennének úgy puffadva, mintha Bud Spencer lenne. Buongiorno a tutti. Vállaljuk büszkén! Kint a Hősök terén transzparensekkel gyűlve skandálva együtt buszfejűek buszfejűek buszfejűek.

De ez a fejforma nem hoz megoldást a nadrág dologra. Leggingseket is próbáltam, de az is annyira lelombozó mikor lóg az emberen. És nem csak a nőknek vannak gatya bajai igenis a férfiak közül is vannak, akiknek nem egyszerű megtalálni a megfelelő méretet. Há nem ? Há de. Ami még rátesz egy lapáttal, hogy általában hiába van meg egy fix méret, hogy jó a 36-os itt az máshol már nem biztos. Meg vagyok róla győződve, hogy egyre kisebb gatyákat gyártanak az eredeti 36/38/40/42 számozások helyett. Ezúton is üzenem Amancio Ortegának, hogy tegyen valamit a nőkért ! Ortega a világ második leggazdagabb embere és hogy miből ? A Zara ruházati lánc tulajdonosa. Őt már csak Bill Gatesnek sikerült megelőznie. Így a második helyen Oretgának  71,5 milliárd dollárból kell kihoznia napi háromszori étkezést meg a rezsit. ennek örömére Ortega bácsi tessék valamit csinálni, mert teljesen elvesztem gatya fronton.

Várom a tippeket, hogy kinek, mi volt a legjobb megoldása. Bár lehet csak nekem macera az ez az egész.
A vásárlás során szombaton azért találtam egy viszonylag jó sztreccs nadrágot ( ez az egyetlen egy volt a boltban és ezzel ennyi volt az egész Magyarországi készlet ). A vásárlás során mikor nem fért bele a kezem, egy bőrkesztyűbe arra a következetésre jutottam, hogy egyedül a táskák azok, amik jók rám. A viszonylag jónak mondható gatyámat boldogan fel is vettem miután haza értünk és ki ugrabugráltam vele a konyhába,mert elkészült a sütőben a hurka kolbász és persze, hogy bele kellett ennem. Bele hát.  És le ettem e magam? Azonnal ráfolyt a gatyára az a szép téglavörös kolbász zsír. Az ráfolyt a gatyára nekem meg a könnyem folyt utána. A zsírfolt mosás ide vagy mosás oda ott hagyott egy foltot az egyetlen gatyán, ami jó volt rám. 

 

puszipá  a blogbababa